Budapest BI Fórum 2022 – Adatelemzés önkiszolgálással

Idei évre adott előrejelzésében (Top Data and Analytics Trends for 2022) a Gartner az önkiszolgálás, az üzleti felhasználók által összerakható adat- és analitikai megoldások térhódítása mellett az ilyen eszközök eredményes alkalmazásához szükséges képességek és adatműveltség fontosságára, illetve hiányosságaira is felhívta a figyelmet – mondta Arató Bence, a BI Consulting igazgatója, aki a novemberben megtartott Budapest BI Fórum 2022 konferencia házigazdájaként az üzleti intelligencia piaci és technológiai trendjeit tekintette át előadásában.

Ugyancsak az önkiszolgálás feltételeit megteremtő, azt támogató területek előtérbe kerülését állapította meg ez évi felmérésében (BI Survey: Data, BI & Analitycs Trend Monitor, 2022) a BARC is. Kétezernél több válaszadó prioritásai alapján a mesteradat- és lekérdezés-menedzsment, a vállalati adatkultúra fejlesztése, valamint az adatirányítás került az élre, 10-es skálán ezek a feladatok kaptak 7-nél magasabb (7,1 és 7,4 közötti) pontszámot.

A Dresner Advisory Services európai trendeket még jobban tükröző tanulmányában (Wisdom of Crowds BI Market Study, 2022) szintén arról számolt be, hogy a BI vállalaton belüli elterjedtsége, amely két évvel ezelőtt érte el a 35 százalékot, idén már 40 százalék fölé emelkedett. A BI felhasználók körében ráadásul az elsődleges célcsoportok, a felső- és középvezetők mellé feljöttek a nem menedzseri pozícióban dolgozó szakemberek, valamint az ügyfelek és a beszállítók is. Utóbbi két csoportot is mindinkább adatokkal kell kiszolgálniuk a vállalatoknak, és a trend felívelését jól mutatja, hogy a beszállítókat említő válaszadók aránya ugrásszerűen, a tavalyi felmérés óta 46 százalékkal emelkedett.

Mágikus hármas

Nincs változás a tavalyi állapothoz képest a Gartner mágikus négyzetének (Magic Quadrant for Analytics and BI Platforms,2022) élmezőnyében, a paicvezető szállítók alnégyzetét a múlt évi jelentéshez hasonlóan idén is a Microsoft, a Tableau-t korábban felvásárló Salesforce, valamint a Qlik hármasa uralja.

Szembetűnő mozgás ugyanakkor, hogy az IBM a réspiaci szereplők alnégyzetéből átkerült a jövőbe látó – a terület fejlődési irányát előrevetítő – szállítók mezőjébe, többek között a Sisense, az Oracle, az SAP, az SAS, a Tibco Software és a Yellowfin mellé, míg a MicroStrategy a kihívók közül a réspiaci szereplők alnégyzetébe csúszott, az Amazon Web Services és az Alibaba Cloud, valamint a mágikus négyzetben újonnan megjelenő Zoho mellé.

Tükrözi ezt a sorrendet a BARC BI felmérése is, a válaszadó vállalatok ugyanis leggyakrabban a Microsoft Power BI (54 százalék), a Tableau (34 százalék) és a QlikView (24 százalék) nevét említették az általuk kiértékelt platformok között, amelyeket a Qlik és a Microsoft néhány további megoldása követ. Az SAP, az IBM és a MicroStrategy platformjait a megkérdezettek kevesebb mint 15 százaléka említette.

A mágikus négyzet azonban csupán egy a piaci erőviszonyokat bemutató elemzések közül – a BI és analitikai megoldást kereső vállalatoknak érdemes a Gartner másik jelentését (Critical Capabilities for Analytics and Business Intelligence Platforms, 2022) is tanulmányozniuk, amely használati esetekre bontva a kritikusan fontos képességek alapján rangsorolja a platformokat és eszközöket. A piacelemző kiemeli, hogy a kategóriájukban legjobbnak számító képességek és a versenyképes árazás továbbra is fontos kritérium egy-egy megoldás kiválasztásakor, a vállalatok azonban mindinkább figyelembe veszik, hogy azt milyen környezetben fogják bevezetni, melyik szállító technológiáját (felhőjét, adatbázisát, alkalmazásait) használják, azzal milyen lesz a kompatibilitás – és döntéskor ez a meglévő ökoszisztéma gyakran többet nyom a latban, mint az új platform funkcionalitása.

Nehéz gazdasági helyzetben versengenek ugyanakkor az adat- és analitikai technológiát fejlesztő cégek, amit a kezdeti részvénykibocsátásuk (IPO-juk) összértéke, illetve annak drasztikus visszaesése is mutat. Az infláció, a recesszió, a vállalati leépítések hulláma lejtmenetbe fordította a tőzsdéket, sok piaci szereplő ezért későbbre halasztotta vagy felfüggesztette tőzsdére lépését. Míg tavaly az Egyesült Államokban jegyzett vállalatok IPO-ja 155 milliárd dollár tőkebevonást eredményezett, addig az idei év első felében kezdeti részvénykibocsátásuk mindössze 4,8 milliárd dollár befektetést hozott.

Az akvizíciók azonban – a három évvel ezelőtti, nagy konszolidációs hullám, majd az azt követő, inkább taktikai jellegű, platformbővítést célzó felvásárlások után – idén is folytatódtak, több nagy szereplő is önkiszolgálást segítő technológiákkal bővítette például portfólióját. A Yellowfin elsősorban alkalmazásfejlesztő eszközei miatt vásárolta fel idén januárban az analitikai szállító Iderát, harminc B2B szoftvercég anyavállalatát. Márciusban a Snowflake fizetett 800 millió dollárt a Streamlit nevű startupért. Az elkelt vállalat nyílt forráskódú megoldásáról ismert, amellyel az adatkutatók és más üzleti felhasználók adatalapú alkalmazásokat építhetnek. Az SAP pedig júliusban akvirálta az Askdatát, amely – mint neve is utal rá – mesterséges intelligenciára (AI) épülő megoldásával lehetővé teszi a felhasználóknak az adatok szó szerinti lekérdezését. A természetes nyelvi feldolgozás (NLP) technológiájának köszönhetően a felhasználók párbeszéd alapú kezelőfelületen tehetik fel adatokkal kapcsolatos kérdéseiket, így még az önkiszolgáló BI eszközök használatát sem kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy az adatokból gyorsan értékes információt nyerjenek.

Újjászülető műszerfalak

Hosszú életű lesz, akinek halálhírét keltik, tartja a mondás, és igaz lehet ez a digitális műszerfalakra is. Tavaly a BI trendek kapcsán még arról írtunk, hogy a több mint két évtizeden át az adatvizualizáció és -megosztás pilléreként szolgáló dashboardok pályafutása a jelekből ítélve végéhez közeledik, mivel elkészítésük túl bonyolult és időigényes, így nehezen tartanak lépést a felgyorsult világ történéseivel (lásd Adatírástudók előnyben című cikkünket a 2021/23-as lapszámban). A programozható műszerfalak (Dashboard as Code) megjelenése azonban fordulatot vihet ebbe a történetbe.

Idei előadásában Arató Bence a Preset felhőalapú analitikai platformját említette, amely gazdag kezelőfelületet ad az adatbázisok és -készletek, diagramok és műszerfalak, valamint más típusú adatvizualizációk vállalati szintű menedzseléséhez, beleértve a verziókövetést, a kódellenőrzést, valamint a folyamatos üzembe helyezést, automatizált telepítést és frissítést is. A Preset Cloud az Apache Superset nyílt forráskódú analitikai projekt képességeit támogatott felhőszolgáltatásként teszi elérhetővé, és segítségével az üzleti felhasználók is könnyen, kódírás nélkül készíthetnek maguknak műszerfalakat, amelyeket a vállalat natív adatalkalmazásaiba is beágyazhat.

Ugyancsak egy éve írtunk a vizualizációs képességek nélküli üzleti intelligencia – a headless BI – szoftverek megjelenéséről. A mérőszámok egységes, központi forrásaként, metrikus rétegként szolgáló megoldások a káosz elkerülésében segítik a vállalatokat, amely hamar eluralkodik, ha a különböző területek maguk definiálják mérőszámaikat.

A headless BI immár szemantikus rétegként fejlődik tovább, amely az adatok és az elemzések közötti interfészként működik. Elfedi a vállalati adatok összetettségét, és lehetővé teszi, hogy az üzleti felhasználók számukra ismert, megszokott keresőszavakkal gyorsan kutassanak az adatokban, és azokat könnyen értelmezzék, önkiszolgáló módon jussanak új felismerésekre.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!