BelföldHi-Tech

Ipar 4.0 kicsiben

Valós környezetbe illesztett mintaprojektek bizonyítják a hazai kis- és középvállalatoknak, hogy számukra is elérhetőek az ipar 4.0, illetve a digitalizációs megoldások. Aki nem él a lehetőséggel, komoly versenyhátrányba kerülhet a piacon.

A Delta csoport, az IFKA Korszerű Vállalati Technológiai Mintaprogram keretében egymástól eltérő ágazatokban működő termelő vállalatok számára fejlesztett és telepített egyedi, de más vállalati igényekre is adaptálható rendszereket. Az öt megoldás beruházási értéke összesen 511 millió forint. A projektben a Delta partnere a Yettel, a Nokia, az IBM Magyarország, a Sick Sensor Intelligence, a Brickz Technologies Hungary Kft., a Control Pro Kft. és a GrainMonitor Kft. volt. A megvalósított rendszereket szabadon tanulmányozhatják az ipar 4.0, a digitalizáció iránt érdeklődő vállalkozások.

– Az ipar 4.0-s fejlesztések eddig jellemzően a nagyvállalatokat, a gyárakat, logisztikai központokat célozták meg, a kis- és középvállalkozásokban többnyire fel sem merült, hogy haszonélvezői lehetnének az ipari digitalizációs technológiáknak. A mintaprogramban – rendszerintegrátorként – kifejezetten olyan típusú projekteket kerestünk, amelyek közvetlenül növelik a termelés hatékonyságát, azonnal üzleti eredményt hoznak a vállalkozás számára, ugyanakkor olyan megoldások, amelyek a későbbiekben egy egész szektor számára hasznosíthatóak – fogalmaz Gödri Bulcsu, a Delta csoport Ipar 4.0 üzletágának vezetője, aki példaként az Uniholz Kft.-nél kialakított rendszert említi. Az elsősorban acéltermékeket és építőipari anyagokat forgalmazó vállalatnál, gépi látásos technológiát és mobiltelefont alkalmazva, az árukészlet megszámolására adtak mesterséges intelligenciával támogatott ipar 4.0 megoldást, amely lényegesen pontosabb, mint a korábbi, emberek által végzett számolás. – Szeretnénk megmutatni a hazai kkv-knak, hogy a gépi látásos technológiát le tudjuk hozni az ő szintjükre. Nem kell hosszú, bonyolult kamerafejlesztési projektbe vágniuk, a rendszerintegrátor, tehát a mi feladatunk, hogy a bonyolult technológiákat egyszerű és jól megvalósítható szintre hozzuk – mutat rá Gödri Bulcsu.

– Amikor egy konferencián az ipar 4.0-ról beszélünk, a kerekasztalok résztvevői általában a nagyvállalatok, a multinacionális cégek képviselői. A kis- és középméretű termelővállalatok körében az a nézet terjedt el, hogy a digitalizáció, az ipar 4.0 túl drága, és csak a nagyvállalatok számára nyújt releváns megoldásokat. Természetesen lehet ennek az ellenkezőjét különféle előadásokon bizonygatni, de mindez akkor lesz hiteles, ha a gyakorlatban mutatunk jó példákat. A mintaprogramban releváns, mérhető, a hatékonyságot növelő megoldások születtek, amelyeket működés közben lehet megnézni – emeli ki Ujhegyi András, a Delta csoport kereskedelmi vezérigazgató-helyettese, majd hozzáteszi: A hazai kkv-k számára már nemcsak Magyarország jelenti a piacot, és a versenyt, hanem Közép-Európa is. Más országokban, például Lengyelországban már megtették ezeket a digitalizációs lépéseket, így a hazai kkv-k versenyhátrányba kerülhetnek. Nincs más megoldás tehát: itthon is bele kell ugrani az ipar 4.0-s, illetve digitalizációs fejlesztésekbe.

Az IFKA pályázatán a Delta mint rendszerintegrátor indult. Saját, 1500-1600 vállalatot számláló ügyfélbázisából választott ki ötöt; ezeket, illetve az ezen cégeknél már folyamatban lévő közös projekteket vette be a programba.
– Nem az volt a célunk, hogy egy általános dobozos megoldást tegyünk le az asztalra, amit aztán módosítás nélkül adunk oda másoknak is. Arra törekedtünk, hogy egyedi üzleti igényekre egyedi ipari megoldás szülessen, ráadásul úgy, hogy ez megismételhető és továbbfejleszthető legyen. A Matyó Agrártermelő Zrt.-nél például egy szenzorikai rendszert telepítettünk. Elkezdtük lerakni a központi gyártásfigyelő rendszereket, amelyek a termelés és a logisztika „agyai”. A többi fejlesztést ezekre lehet ráépíteni. Ezt a szemléletet szerettük volna átadni, illetve be akartuk mutatni, hogy a központi rendszerek mennyire segítik a későbbi fejlesztéseket – mondja Gödri Bulcsu.

Mindenki maradjon az alaptevékenységénél

Amikor egy kkv-nál elhatározzák, hogy az ipar 4.0 útjára lépnek, óhatatlanul felvetődik a kérdés: vajon milyen szakértelemre van szükségük a digitalizációs megoldás üzemeltetéséhez? – Nem fontos, hogy a befogadó cégnél ipar 4.0, robotikai vagy mechatronikai szakemberek, mérnökök üljenek. Egy dologra van szükségük: értsenek jól ahhoz, ami a fő tevékenységük, legyen az húsgyártás, vaskereskedelem vagy gabonaipar. Nekik kell megfogalmazniuk azokat az üzleti igényeket, problémákat, amelyekhez mi technológiai megoldást keresünk. Rendszerintegrátorként elsősorban fordítói, moderátori szerepet töltünk be. Mint üzletember az üzletemberrel tárgyalunk a kkv képviselőjével, majd a hallottakat lefordítjuk a mérnök nyelvére. A kkv oldalon egyébként van egy edukációs fázis, ebben a rendszerintegrátorokon kívül a szakmai szervezetek és a szaksajtó is kiveszi a részét. E szakasz fontos része a lehetőségek feltárása és a megoldások általános bemutatása. Az IFKA mintaprojektek egyik tanulsága, hogy a kkv-kat nem lehet úgy megközelíteni, mint a nagyvállalatokat. Ezt a fajta gondolkodásmódot mi is most sajátítottuk el. A mintaprojektek során tehát kölcsönösen sokat tanultunk egymástól – hangsúlyozza a Delta csoport kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

Könnyű adaptáció standardizált termékekkel

Egy másik fontos kérdés, hogy miként lehet ezeket az egyedi fejlesztéseket hasonló, de az eredetitől némileg eltérő esetekben alkalmazni. Mekkora munkát igényel az adaptáció? Szükség van hozzá rendszerintegrátori közreműködésre? – Nagyon friss projektekről van szó, de az már most látszik, hogy erős az érdeklődés a kkv-k részéről. Bizton állíthatom, hogy a gyakorlatban csekély adaptációval továbbvihetők az eredmények, nem kell mindent elölről kezdeni. Talán a legfontosabb annak tudatosulása a piacon, hogy van rendszerintegrátori segítség, van olyan szereplő, amelyik megérti és lefordítja az üzleti igényt a technológia nyelvére, és személyre szabja a megoldást. Az ügyféllel közösen alakítjuk ki a fejlesztési életutat, amire ráépítjük a szükséges egységeket – fogalmaz Gödri Bulcsu.

– Integrátori oldalról komoly nehézségekbe ütközünk, ha nem tudunk standardizálni, ha nem tudjuk valamilyen módon egységesíteni, dobozosítani a termékeket. Enélkül elképzelhetetlen, hogy ellássuk a kkv szektort a munkájukat támogató ipar 4.0 megoldásokkal. Ne felejtsük el, több mint százezer cégről beszélünk, és közülük 40-50 ezer biztos a potenciális célközönségbe tartozik. A mintaprojektek keretében kifejlesztett termékeket tehát szeretnénk iparágakra standardizálni, dobozosítani – emeli ki Ujhegyi András.

A Delta vezérigazgató-helyettese teljes mértékben az üzleti megtérülést tartja szem előtt: minden esetben megpróbálja az ügyfél értésére adni, ha szerinte valami nem térül meg. – Nem az a célunk, hogy csillivilli technológiákkal lássuk el a kkv-kat, hanem az, hogy a digitalizáció révén versenyképessé tegyük őket. Ha a digitalizáció során haszontalan eszközöket vezetnek be, akkor nem marad pénzük a továbbfejlődésre. Ez senkinek sem érdeke, hangsúlyozza.

Jobb elkerülni a három rossz forgatókönyvet

A Delta szakértői szerint a teljes hazai gyártás és logisztika nagy kihívás előtt áll. Olyan ez, mint egy természeti körülmény, mint például az éghajlatváltozás. A folyamat – az ipari digitalizáció, az ipar 4.0 forradalom – globális, és itt van velünk. A nagy cégek és a kicsik is komoly adaptációs kihívás előtt állnak. Baj akkor történik, ha az adaptációval nem foglalkozunk, vagy ha rossz adaptáció történik, azaz az integrátorok nem a kkv számára optimális megoldást erőltetik rá a cégre. A harmadik rossz forgatókönyv, ha a hazai kkv szektor megpróbálja megúszni a digitalizációt. – A kkv-k számára nem megoldás, ha építőkockákat adnak el nekik, az adaptációban is segítségre szorulnak. Kiemelten fontos, hogy mindenki felnőjön a technológiai környezetváltozáshoz, ha ugyanis nélkülünk történik meg a forradalom, óriási lesz a hazai kkv szektor versenyhátránya – teszi hozzá Ujhegyi András.

Gödri Bulcsu még egy fontos szempontra hívja fel a figyelmet. Meggyőződése, hogy az ipar 4.0 forradalomhoz – a korszerű rendszerek telepítéséhez, üzemeltetéséhez és továbbfejlesztéséhez – megfelelő szakember-utánpótlásra van szükség. Ezt szem előtt tartva a Delta felvette a kapcsolatot egyetemekkel és szakképzési centrumokkal. – Ez a történet korántsem csak a kkv-król és az integrátorokról szól. Fontos az edukáció, aminek színterei lehetnek a klaszterek. Az egyetemek mellé most megpróbáljuk a kkv-kat is bevonzani a klaszterekbe. A sikerhez nagy ökoszisztémát kell működtetni – hangsúlyozza a Delta ipar 4.0 üzletágának vezetője.

Az öt mintaprojekt

– Gépi látás az Uniholz Kft.-nél:könnyen kezelhető, terepi alkalmazású, mesterséges intelligenciával támogatott ipar 4.0 megoldás. A rendszer egy telefonnal elkészített felvételen automatikusan lefutó vizsgáló és számláló algoritmus útján, anyagmozgatási igény nélkül ad pontos képet az árukészletről.

– Optimalizált árukövetés és szállítástervezés a Nagykun-Hús Kft.-nél: speciális, élelmiszeripari környezetben működő félkész áru gyáron belüli követésére alkalmas RFID-alapú rendszer. A munkaerő felszabadítása mellett a rendszer feladata a termék- és árunyilvántartási, valamint a leltári hibák minimalizálása.

– Terményminőség szenzoros védelme a Matyó Agrártermelő Zrt.-nél: speciális, robbanásveszélyes környezetben megvalósított szenzoros érzékelés, valamint a szenzoradatok összegyűjtésére alkalmas központi monitoring rendszer. Célja a gabonasilókban lévő termény állapotának gépi megfigyelése és állapotváltozásának előrejelzése.

– Önjáró robottal végzett intralogisztikai megoldás az Arbot Mechatronikai Kft.-nél: 5G-s robotplatform megoldás, amellyel egyszerűbbé vált a belső- és félkészáru, valamint a göngyöleg mozgatása. A robot szűk területen is hatékonyan és kiemelkedő biztonsági paraméterekkel közlekedik, mindemellett nincs szüksége mágnescsíkos útvonalakra sem.

– Robotmegoldások ipari környezetben a PGB Engineering Kft.-nél: klasszikus ipari, valamint egy kollaboratív robotmegoldás ötvözése, aminek révén automata munkavégzésre képes robot született. A robot feladata rendezetlen, ömlesztett áru önálló kipakolása dobozból szalagra, a szalagpályán haladó vagy a végpozícióban lévő áru darabfelvétele, valamint minőségellenőrzése. A megoldás konténeres kivitelű.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

ComputerWorld.hu