BelföldHi-Tech

A hibrid felhő jövője: két 2023-as trend, amire érdemes figyelni

Milyen hatással járt, hogy a pandémia alatt több millió alkalmazottat láttak el a szükséges technológiával ahhoz, hogy bárhonnan hatékonyan és biztonságosan végezzék munkájukat? Nyilvános felhők, valamint hibrid – nyilvános és privát – felhők jöttek létre nagy számban – és ezzel együtt járt a technológiai komplexitás óriási növekedése.

Azok a szervezetek, amelyek a világjárvány alatt a hibrid felhő alkalmazásával gyorsították fel a digitális átállásukat, kétféleképpen tették ezt: egyszerű migrációval vagy modernizálással. Az egyszerű migráció során az öröklött alkalmazásokat úgy költöztetik át a felhőbe, ahogy vannak – bármiféle modernizáció nélkül. Ez lehet a legjobb megoldás annak, akinek technikai adóssága van, vagyis belátható időn belül eleve nagyobb szabású modernizációra kényszerül, így nem éri meg meglévő alkalmazásait fejleszteni, vagy azoknak a cégeknek, amelyek nem akarják fejleszteni a fizikai infrastruktúrájukat.

A másik lehetőség az alkalmazás-modernizálás, ezen belül az eredeti alkalmazások kódjának újraírása, hogy így kompatibilisek legyenek a felhővel. Míg ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy jobban profitáljunk a felhőalapú számítástechnika előnyeiből, potenciális csapdahelyzetet jelenthet, ha a programozók egyetlen típusú platformra összpontosítanak, és nem fókuszálnak a különböző platformok közötti átjárhatóság kérdésére.

„Függetlenül a megközelítéstől, a szervezetek hatékonyabban készülhetnek fel a jövőre, ha számításba veszik a hibrid felhők terén megfigyelhető legújabb trendeket” – mondta el Dan Chalk, a Unisys felhőtranszformációs szolgáltatásokért felelős igazgatója, aki előrejelzést fogalmazott meg a hibrid felhő jövőjére nézve 2023-ra.

A hibrid felhős mentalitás elsajátítása

„Mielőtt egy vállalat nekivág egy hibrid felhős stratégiának, érdemes feltennie néhány kérdést: AI a motivációm? Hogyan mérem majd le a hibrid felhőbe való migráció sikerét? Ezeket a kérdéseket megválaszolva könnyebben lehet meghatározni a legjobb stratégiát az adott szervezet számára” – magyarázta a szakember. „Ha valaki az egyszerű migrációt fontolgatja, érdemes figyelembe vennie, hogy ez csak egyetlen lépés a digitális átállás hosszú útján. Érdemes teljeskörűen elemezni a használt alkalmazásokat, a szervezet prioritásait és ez alapján kiválasztani a legjobb felhőszolgáltatót.”

Ha egy vállalat az alkalmazás-modernizáló stratégiát választja és hibrid, illetve többfelhős környezetet is tartalmaz, fontos, hogy kezelje a platformok közötti átjárás kérdéseit: az integrációt, a biztonságot és a vészhelyzeti helyreállítás lehetőségeit.

„Akár a migrációs, akár a modernizációs megközelítést választja a vállalat, érdemes szem előtt tartania, hogy a felhőtranszformáció egyik nagy előnye, hogy képes javítani az alkalmazotti élményt” – mutatott rá Dan Chalk. „És bár az eleve a felhőbe tervezett megoldások gyakran innovatívak, érdemes tiszteletben tartani a munkatársak által már megszokott és kedvelt eredeti komponenseket, hogy a megoldás sikeres legyen. Megoldás lehet a konténerek és mikroszolgáltatások alkalmazása, mivel így elkerülhető, hogy egyetlen platformra korlátozza magát a vállalat.”

Kritikus kérdés az is, hogyan mérjük le a transzformáció sikerét. Ha a siker mérőszámának a CTO például azt választja, hogy adott számú szervert költöztetünk a felhőbe, lehet, hogy a menedzsment sok tagja ebben nem lát különösebb értéket. Érdemes inkább olyan mérőszámokat választani, mint például 100%-os időben történő kiszolgálás.

Most pedig lássuk 2023 hibrid felhő jóslatait.

Jóslat #1 – Növekedni fog az AI és a gépi tanulás szerepe

„Ahogy haladunk előre 2023-ban, egyre több szervezet fog mesterséges intelligenciát (AI) és gépi tanulást alkalmazni olyan feladatokra, amelyek a gyorsítják a folyamatok átfutási idejét. Az AI és a gépi tanulás nemcsak a teljesítménymutatókat lesz képes javítani, hanem utat mutathat az üzleti előrejelzések területén is. Ha egy vállalat AI-t és gépi tanulást is bevonja a döntéshozatalba az üzletkötések során, előbb-utóbb azt látja majd, hogy korreláció van az üzletek volumene és a feldolgozási kapacitás között” – magyarázta a Unisys munkatársa.

Az AI és a gépi tanulás lenyűgöző eredményeket mutatnak egy sor felhasználási területen: a bankokban, a bűnüldöző szerveknél, a légi teherszállításban és a tömegközlekedési rendszerekben. Például ha egy ciklon sújtja Ausztráliát, Victoria állam meteorológiai hivatala az AI és a gépi tanulás segítségével érti meg jobban a vihar potenciális hatását a tágabb szállítási hálózatra, hogy így hatékonyabban óvja az állampolgárok biztonságát.

„Ahogy egyre több szervezet költözteti át a munkafolyamatait felhőplatformokba, a kérdés az lesz, hogyan optimalizálják ezeket a platformokat, hogy gyorsabban reagáljanak az üzleti realitásokra. És ez az, ahol az AI és a gépi tanulás nagy segítség lehet” – hangsúlyozta Dan Chalk. „Emlékezzünk rá, hogy milyen súlyos kihívások érték a globális ellátási láncokat a pandémia alatt, melynek során a cégek kénytelenek voltak megkétszerezni vagy akár megháromszorozni a beszerzési személyzetük létszámát, hogy fenn tudják tartani működésüket. Az AI és a gépi tanulás kiválóan használható arra, hogy felismerjék az ellátási láncok mintázatait és már jó előre azonosítsák a lehetséges problémákat.”

Jóslat #2 – A legfontosabb mérőszám az üzleti érték lesz

Amikor a szervezetek 2023-ban sikerességi mérőszámokat keresnek, egyre inkább az üzleti érték kerül majd az első helyre. Ez a váltás jelentheti azt, hogy az olyan hagyományos metrikák, mint például a rendelkezésre állás 3 kilencessel történő növekedése (például 99,999 százalékról 99,999999 százalékra), egyre kevésbé lesznek népszerűek és helyüket átveszik olyan kézzel fogható mérőszámok, mint a 100%-ban pontos szállítás. Mindkettő fontos, de az üzleti metrika hozzáférhetőbb a technológiailag nem képzett munkatársaknak, akik így lépést tudnak tartani és jobban átérzik a hatékony felhőtranszformáció fontosságát.

Milyen mérőszámok lehetnek ezek a gyakorlatban? „Egy kórházban például a vezetőség számára az a fontos, hogy a nővérek, orvosok és más egészségügyi dolgozók képesek legyenek minél több pácienst ellátni és az egyes osztályok megbízhatóan működjenek, mivel könnyen kezelhető és hatékony eszközökkel vannak felszerelve. A vezetők ezért biztosak akarnak lenni benne, hogy az átállás az új eszközökre zökkenőmentesen, állásidő nélkül megy végbe – nem pedig az érdekli őket, hogy milyen technikai paraméterek mellett zajlik” – hangsúlyozta Dan Chalk.

Készüljünk egy hibrid felhős jövőre!

A jövőre készülés és a szervezet differenciálásának elsődleges módja a szakember szerint az, ha a munkaterhelésről átkerül a fókusz a munkafolyamatra. Hogy mit jelent ez? „Az utóbbi hat-kilenc hónapban egyre több szervezet ismeri fel azt, hogy a digitális átállás nem csupán azt jelenti, hogy a munkaterhelést átrakjuk a felhőbe, hanem azt is, hogy optimalizáljuk a munkafolyamatainkat” – mondta a Unisys felhőtranszformációs szolgáltatásokért felelős igazgatója.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

ComputerWorld.hu