Van-e digitális jövőképe a magyar cégvezetőknek?

A napokban megjelent egy cikk arról, hogy a SEED Executive School felmérése szerint a magyar cégvezetők kétharmada szerint a digitalizáció nem ad valós versenyelőnyt. Hm. Nem mondom, hogy nem fájt ezt olvasni. És pontosan tisztában vagyok vele: a recessziót számos magyar közép- és nagyvállalat nem fogja túlélni, többek között emiatt.

Ezzel szemben a világ fejlett piacain minden iparágban azok a cégek kerülnek az élre, akik megértik, hogy pontosan mit kell digitalizálni ahhoz, hogy fejlődjenek.

Egyik kedvenc példámat pár éve egy SAP konferencián láttam: Hollandiában is egyre drágább a képzett munkaerő, egy állatorvos óradíja kész horror. A szabadtartású szarvasmarha telepek nagy területen helyezkednek el, és a vemhes állatok sok helyen előfordulhatnak. Amikor megindul az ellés, fontos, hogy az állatorvos a közelben legyen, mert mind az anyaállat, mind a kisborjú nagy értéket képvisel. Hogyan segít ebben a digitalizáció?

Megfigyelték, hogy az ellés közeledtével a tehén farka egyre gyorsabban verdes. Így minden ellés közeli állapotban levő állatra raknak egy filléres szenzort, amit összekapcsoltak egy GPS-es térképészeti alapú rendszerrel. Amint a szenzor érzékeli az „akciót”, az állatorvos kap a telefonjára egy jelzést a pontos koordinátákkal. Jóval kisebb bérköltséggel és kevesebb veszteséggel oldják meg így a feladatot a holland nagygazdák.

És ha te nem egy tehenészetet vezetsz, neked mit kellene digitalizálni?

A fenti példa jól mutatja, hogy a problémákat kell felismerni, rangsorolni és azokra kell okos válaszokat adni.

A magyar cégek többsége ettől a szofisztikáltságtól még meglehetősen távol áll, hiszen az alapműködésük is messze van a digitalizáltságtól.

Az Európai Unión belül a vállalatok közel fele használ ERP-rendszert (integrált vállalatirányítási szoftvert). Itthon ez az arány nem éri el a 20 százalékot.

Ez azt is jelenti, hogy a cégek mintegy 80 százaléka vakon repül, vagy utólagosan próbálja Excel-táblák segítségével elemezni, hol tart az üzlet. Ez bizony vállalhatatlan kockázat!

Élet-halál kérdése: adat nélkül nincs jövő

Nem tudjuk elég sokszor hangsúlyozni: a legtöbb cég siló szemléletben működik: szervezeti egységekben gondolkodik, nem folyamatokban. Van termelés, értékesítés, beszerzés, készletgazdálkodás – de nincs end-to-end folyamatokban gondolkodás. Amíg pedig nem térnek át a folyamatok hatékonyabb szervezésére és digitalizációjára, addig a hatékonyság növelése esélytelen.

A legtöbb magyar középvállalatnál pl. nincs valódi önköltségszámítás a termékekre, szolgáltatásokra. Egy elméleti modell persze van, amit a kontrolling osztályon kínkeserves munkával, Excel-táblákban legyártanak. De ez kevés az adat alapú döntéshozatalhoz. Nem mérik gépenként az energiafelhasználást, ezzel is segítve a döntéselőkészítést, hogy melyik gépsoron éri meg legyártani azt az adott megrendelést.

Rengeteg vállalatnál jártam úgy, hogy mikor felmértük a működésüket, felrajzoltuk a folyamataikat, és megkértem a vállalat vezetőit, mutassák meg, a folyamat mely pontján termelnek nyereséget, és hol veszteséget – a legtöbb cégnél nem tudták pontosan beazonosítani.

Nem tudják, mert nem mérik valójában, mi történik.

A selejtet konténerekbe gyűjtik, és norma alapján osztják vissza. A beszerzési osztály valós készletszint optimalizálás nélkül rendel alapanyagokat. És ehhez persze a nemzetközi logisztikai problémák, az infláció és pl. a chiphiány csak rátesz néhány lapáttal.

Az általános költségeket valamilyen elméleti algoritmus szerint utólag osztják a legyártott termékekre, szolgáltatásokra. Amikor azok eladási ára már régen nem változtatható.

Vajon ezekkel a módszerekkel van esélyük igazi versenyhelyzetben helyesen árazni? Aligha.

Nagyon fontos lenne egy olyan ERP-megoldást használni, ami a valós, napi adatok alapján ad lehetőséget döntéseket hozni: ehhez pedig alap, hogy ahol keletkezik az infó, azonnal kerüljön be az integrált vállalatirányítási szoftverben.

Nyitott szívműtét egy ERP bevezetés?

A legtöbb középvállalat használ valamilyen ügyviteli rendszert vagy rendszereket, esetleg ERP megoldást. A valódi kérdés az, hogy mire és hogyan használják?

Ha kizárólag az utólagos adminisztrációra, akkor valójában nincs értéke a digitalizációnak.

A múltkoriban egy amerikai szakértő nyitott szívműtéthez hasonlította az ERP rendszerek verzióváltását vagy cseréjét. Valóban, van kockázata egy ilyen projektnek, de van, amikor egész egyszerűen nem elkerülhető a „beavatkozás”.

A nemzetközi trendek is azt mutatják, hogy kb. 100 alkalmazott és 2-3 Milliárd forintos árbevételtől már nettó káosz egy cég működése digitalizált folyamat-adminisztráció nélkül.

Mikor kell mindenképpen nekilátni egy ERP verzióváltási projektnek vagy egy új ERP bevezetésének:

• A munkatársak többsége Excel fájlokban éli az életét
• A szervezeti egységek nem bíznak meg a társosztályoktól kapott adatokban
• Amikor a vevők változtatni szeretnének a leszállítási határidőkön, és nekünk napokig tart összeszedni az infókat, hogy egyáltalán mikorra tudunk szállítani
• A használt ERP megoldásunk 2016-ban vagy azt megelőzően került bevezetésre
• Nincs ERP megoldás, külön ügyviteli szoftvereket használnak az üzleti területek
• Nincs tényleges önköltségszámítás, nincs cash-flowhoz pontos infó, nincs pontos készlethiány infó, nincs valós idejű vezetői információ stb….

A kulcs, mint a legtöbb fontos lépésnél a megfelelő előkészítéssel kezdődik.

Ezek a lépések röviden, az ERP blogban található további cikkekben megtalálhatóak részletesebben:

– Mérjük fel a folyamatainkat – lehetőleg külső, objektív szakértő segítségével
– Mérjük fel, milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy egyáltalán alkalmasak legyünk egy ERP megoldás bevezetéséhez pl. repetitív folyamatok szabályozottsága, egységesítése, dokumentálása!
– Írjuk össze, milyen követelményeink vannak – részletesen, pontosan, kitekintve arra, hogy 3-5 éven belül hova szeretnénk eljutni.
– Vizsgáljuk meg, milyen ERP rendszer tudja kielégíteni az igényeinket. A cél a minél standardabb funkcionalitás használata, vagyis a lehető legalacsonyabb fejlesztési szint elérése. Általánosságban elmondható: ha a funkcionális igények több mint 30 százalékát fejlesztéssel tudja csak kiszolgálni a rendszer, akkor vagy a folyamaton kell változtatni, vagy valamilyen célmegoldást integrálni.
– Ne annak alapján válasszunk rendszert, hogy az üzleti ismerősök milyen szoftvert használnak: minden cég esetében egyedi tulajdonságok alapján lehet megtalálni azt a 3-4 ERP megoldást, amik között ott lesz a nekünk ideális.
– Építsünk házon belül kompetenciát, tudást az ERP rendszer használatára és életben tartására: minden rendszer annyit ér, amennyit használunk belőle.
– Adj elég időt és eszközt a jó bevezetéshez. Ahogy szokták mondani, a víz és a jég között egy fok a különbség, vagyis apró kis lépések is elegendőek lehetnek a sikerhez.

Bónusz javaslat: ahogy a szívműtétedet sem bíznád a gazdasági vezetődre, az informatikusodra, a golfpartneredre vagy a körzeti orvosodra, az ERP megoldásod kiválasztásával se kövesd el ezt a hibát – keress egy specialistát! Egy független ERP tanácsadó céget, amelyik ért a folyamatok felméréséhez és átalakításához is, ismeri a piacon elérhető megoldásokat és szállítókat, amelyiknek bizonyított eredményessége van. Neki egy ilyen „műtét” rutin feladat. Neked a céged jövője múlhat rajta!

A szerzőről:
Kulcsár Alexandra a norexerp.hu technológia- és szállító független informatikai tanácsadó brand tulajdonosa, a Computerworld online ERP blogját vezető szakértője. 26 év alatt mintegy 126 ERP projektben szerzett tapasztalatait magyar és nemzetközi tulajdonú termelő, kereskedő és szolgáltató cégeknél hasznosítja. Alexandra több egyetemen vendégelőadó, a METU Executive IT MBA oktatója, 2022-ben megkapta az „ÉV ERP tanácsadója” díjat a Hungarian Business Awardson. Kérdése van vállalata ERP projektjével kapcsolatban? Írjon az info@norexerp.hu e-mail címre.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!