Így bővíti védelmi innovációs hálózatát a NATO Magyarországon
A katonai szövetség védelmi innovációs szervezete, a NATO DIANA bejelentette, hogy sokszorosára bővíti magyarországi jelenlétét: technológiai fejlesztést végző gyorsító- és tesztközpontokat kapcsol be a kutatás-fejlesztési hálózatába.
A NATO DIANA célja az, hogy a honvédelmi alapú innováció a legmodernebb technológiák fejlesztésén és átvételén, valamint a védelmi eszközök gyártásán túlmenően olyan hozzáadott értékeket állítson elő, amelyek széles társadalmi körben is hasznosítható.
A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a katonai szövetség dinamikusan növekedő védelmi ipari innovációs hálózatához Magyarország egy akcelerátorral, vagyis gyorsítóközponttal és tesztközpontokkal csatlakozik, hogy egyaránt erősítse a hazai és a NATO-n belüli nemzetközi kutatás-fejlesztési együttműködést, továbbá az új technológiák hasznosítását. A kettős, honvédelmi és polgári felhasználás lehetősége hozzájárul a hazai ipar fejlődéséhez. Az akcelerációs folyamat támogatja, hogy a hazai cégek NATO szinten is bemutathassák és értékesíthessék termékeiket, ami további munkahelyeket teremt és gazdaságélénkítő hatása van.
Az első magyarországi DIANA-gyorsítóközpont VIKI-NOKIA néven kezdte meg működését, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet NZrt. (VIKI) és a Nokia Solutions and Networks Kft. együttműködésének eredményeként. Hazánk NATO-n belüli szerepvállalását pedig tovább erősíti a hat magyarországi DIANA-tesztközpont akkreditációja. A központokat a Pécsi Tudományegyetem (PTE), az Óbudai Egyetem (ÓE), a BHE Bonn Hungary Electronics Kft., az Alverad Technology Focus Kft., az ITSec Area Kft., valamint a Nokia Bell Labs hozta létre.
A NATO innovációs hálózatának térképére 2023-ban már felkerült két magyarországi tesztközpont: a ZalaZONE Gépjármű Próbapálya és a ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központ szintén akkreditált DIANA-tesztközpont.
„A DIANA ökoszisztémájában Magyarország immár kilenc intézménnyel van jelen. Mindez kimagasló hazai tudásbázisról, szakértő közösségről és a legmodernebb infrastruktúráról tanúskodik a mesterséges intelligencia, az automatizáció és az 5G területén. A DIANA-ban való magyar jelenlét ilyen fokú növekedése hozzájárul a tudástranszfer előmozdításához, valamint a hazai innovátorok pályázatainak sikerességéhez” – hangsúlyozta Porkoláb Imre dandártábornok, védelmi innovációért felelős miniszteri biztos.
A DIANA-gyorsítóközpontok világszínvonalú szolgáltatást kínálnak a részt vevő vállalatoknak, míg a tesztközpontok hálózata lehetővé teszi a fejlesztések kipróbálást a legkorszerűbb eszközökkel felszerelt létesítményekben. Ez az ökoszisztéma a DIANA keretében finanszírozással és képzéssel támogatott vállalatok rendelkezésére áll, szakértői tanácsadást nyújt számukra, valamint hozzáférést biztosít a start-upok megoldásainak speciális környezetben történő teszteléséhez, illetve lehetővé teszi a befektetőkkel és az ipar széles hálózatával történő kapcsolatfelvételt.
„A DIANA egyik erőssége a tehetségközpontok és innovációs vezetők egyedülálló transzatlanti hálózata, amely egy közös cél felé halad. A DIANA-hálózat partnereinek széles skálája és sokszínűsége felgyorsítja a védelem, a biztonság és a béke számára úttörő megoldások kifejlesztését és bevezetését” – hangsúlyozta Deeph Chana, a DIANA ügyvezető igazgatója.
Az Óbudai Egyetem is felkerült DIANA térképére
Az Óbudai Egyetem három kutatólaborját is beválasztották az Észak-Atlanti Védelmi Innovációs Akcelerátor-programjának fejlesztőközpontjai közé. Az intézmény szakemberei, kutatói, az 5G, a robotika, a katonai, valamint a kommunikáció területén végeznek majd a védelmi és polgári célú innovációk tesztelését. Mindez kiemelkedő presztízst, műszaki lehetőséget és tudástranszfert is jelent az Óbudai Egyetem számára.
A DIANA-program, mint a NATO innovációt segítő rendszere, akcelerátorokon keresztül köti össze a kiválasztott tesztközpontokat. Az akcelerátorprogramot és tesztközpont-hálózatot arra használják, hogy összehozzák az induló vállalkozásokat a működési céllal felhasználók, tudósok és rendszerintegrátorok, hogy a védelmi szövetség számára kettős felhasználású megoldásokkal fejlesszék a Deep Tech-et. A NATO DIANA-programja által meghirdetett kihívások műszaki tesztelésébe is bevonják a tesztközpontokat, így az Óbudai Egyetem részese lehet a legmodernebb műszaki és egyéb területeken történő védelmi és egyéb fejlesztéseknek.
Az ÓE DIANA programban résztvevő teszthelyszínei
Az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ Bejczy Antal Intelligens Robotikai Központ Magyarország és Közép-Európában meghatározó robotikai központja. További kutatóközpontok állnak rendelkezésre, amelyek az egészségügyi technológiákért, az informatikai fejlesztésért, az egészség-gazdaságtanért, a térinformatikáért, az irányítástechnikáért felelősek.
A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar 5G laborja a területtel kapcsolatos technológiafejlesztést és tesztelést kínál, továbbá ugyanitt teljesítményelektronikai, szenzortechnológiai fejlesztési kapacitások is rendelkezésre állnak.
A Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Katonai infokommunikációs laborja a kar szakembereinek részvételével fogja a katonai infokommunikációs rendszerek tesztelési folyamatait elvégezni, illetve részt venni a fejlesztési alternatívák kidolgozásában.
A ComputerTrends kérdéseire Dr. Eigner György, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának dékánja válaszolt:
ComputerTrends: Milyen változást jelent ez a kutatólaborok munkájában?
Eigner György: Az Óbudai Egyetem három tesztlaboratóriummal került be a NATO DIANA programjába, melyek az országban is egyedinek számítanak. Azt várjuk ettől a lehetőségtől, hogy a NATO DIANA programban és egyéb, NATO partnerségekben folytatott KFI tevékenységbe az ÓE mélyebben integrálódhat, erősítheti a hazai – nemzetközi partnerségeket, valamint hazánk számára növekvő hírnevet jelenthet ebben a komoly innovációs hálózatban. Gyakorlati szempontból bízunk benne, hogy a hálózat más tagjaival közös projektfejlesztési és projektmegvalósítási tevékenységünket fokozni tudjuk a DIANA hálózata révén és több partner tudja igénybe venni a rendelkezésünkre álló speciális infrastruktúrákat és magasan képzett munkaerőnket.
CT: Milyen új lehetőségekhez (akár technológiákhoz) jutnak ezáltal?
Eigner György: Egyelőre mérlegeljük a lehetőségeket. A NATO DIANA kapcsolatépítés azután fokozható, amikor bekerül egy-egy tag a hálózatba. A célunk az, hogy minél több nemzetközi partnerrel építsünk ki vitális kapcsolatot és vonzzunk be a kiajánlott kapacitásainkat igénybe vegyék a partner jelöltek. Bízunk abban, hogy a létrejövő partnerségek által sokat tanulva fejleszthetjük a központjainkat és a képességeinket.
CT: Az esetleges fejlesztési szükségletek kit terhelnek?
Eigner György: A DIANA központ minősítést egy komoly szakmai felülvizsgálat során ítéli oda a DIANA felelős boardja, egy nagyon magas polcra való felkerülést jelent. Ez a minősítés új lehetőségekhez juttathatja a hálózat tagjait, így az ÓE-t is. A várhatóan fokozódó projekt együttműködések keretében lehetőség van direkt támogatások elnyerésére is, mely kifejezetten célja is Intézményünknek.
Új dimenziók a Pécsi Tudományegyetemen
Az ÓE mellett felsőfokú intézményként egyedül a Pécsi Tudományegyetem szerepel a programban. Dr. Betlehem József, a PTE rektor-helyettese a Pécsi Tudományegyetem online magazinjának nyilatkozva elmondta:
„Az elmúlt években több egyeztetés is zajlott dr. Porkoláb Imre dandártábornok, védelmi innovációért felelős miniszteri biztos úr irányításával arról, hogy a Pécsi Tudományegyetem miként tudná jobban kamatoztatni meglévő védelmi kompetenciáit. E tárgyalások eredményeként egy olyan tesztközponthoz való csatlakozás vált lehetővé, amelyet a NATO az úgynevezett DIANA program keretében működtet.
A Pécsi Tudományegyetem elnyerte a NATO DIANA Tesztközpont címet, amely egyben a PTE-n zajló elsősorban az orvos- és egészségtudományi területen, de a kibervédelemmel, mesterséges intelligenciával, automatizációval, illetve az 5G területén használatos eszközökkel kapcsolatos kutatási tevékenység elismerése is.
Úgy gondolom, ezzel a lehetőséggel szakmai és kutatói munkánk újabb dimenziót nyert. A sikeres pályázat azért is fontos a Pécsi Tudományegyetem számára, mert ebben a NATO-innovációs ökoszisztémában Magyarországon keresztül, illetve konkrétan a Honvédelmi Minisztérium közreműködésével mi is szerephez juthatunk. Nagyon fontos, hogy az a típusú képesség és kapacitás, ami nálunk megvan a polgári új technológiák fejlesztésében, tesztelésében, az a kettős felhasználás révén, amennyiben védelmi célokat is tud szolgálni, elérhetővé válik a védelmi ipari felhasználások számára. Tehát meglévő, jó és jól minősített, jól vizsgázott képességeinket szeretné a védelmi ipar is hasznosítani. Nyilván ennek már sokkal szabottabb keretei és feltételei vannak, mint a polgári célú kutatásoknak, hiszen nemzetbiztonsági aspektusokra is tekintettel kell lennünk.”
A NATO jelenleg harminckettő tagállama nemcsak nemzetközi megjelenést biztosít, de azt is, hogy Észak-Amerikában és Európában is speciális körben lehessen tesztelni az innovációkat. A DIANA a pályázati sikerességet is növelheti a hálózathoz csatlakozott befektetők és széles ipari hálózati kapcsolatai révén. A PTE-t tekintve ez jelen pillanatban ez nem indukál infrastruktúra-bővítést, de akár a későbbiekben jelenthet azt is. „Természetesen a saját innovációinkon túl a NATO-tól is kaphatunk tesztelésre új megoldásokat. Azzal, hogy a Pécsi Tudományegyetem hivatalosan is tesztközponttá vált, készek vagyunk megbízásokat fogadni. A DIANA legfőbb célja az, hogy az egyes tesztközpontok lehető legjobb képességét tudja a szövetség saját céljai mentén használni” – húzta alá dr. Betlehem József.
ComputerWorld.hu