BelföldHi-Tech

Az AI túlmutat a rutinfeladatok automatizálásán

Tökéletes eszköz a rutinfeladatok önműködővé tételéhez a mesterséges intelligencia, az igazi áttörés azonban nem ezen a téren várható ezektől az eszközöktől – vélekedik Rácz Csaba, a MiniCRM vezérigazgatója.

Szerinte az AI valódi versenyelőnye abban jelenik meg, hogy olyan problémák megoldását is lehetővé teszi, amelyekre korábban vagy nem álltak rendelkezésre megfelelő technológiák, vagy ezek megfizethetetlenek voltak.

ComputerTrends: Önök használják a cégen belül az AI-t?
Rácz Csaba: Természetesen, gyakorlatilag a kezdetek óta használunk mesterséges intelligenciát. Jó ideje fejlesztünk saját használatra AI-alapú eszközöket, hogy megkönnyítsük a kollégáinknak a mindennapi munkát. Hozzá kell tennem, hogy ehhez elég kedvező a cégünk profilja is, hiszen számos automatizálási lehetőséget rejt magában.

CT: Ezek szerint az automatizáció a meghatározó irány a mesterséges intelligenciában?
Rácz Csaba: Tény, hogy a mezők automatikus kitöltése vagy a szövegek emberi beavatkozás nélküli leiratozása adja magát, és – maradva ennél a két konkrét példánál – mindkettő komoly adminisztratív tehertől mentesít egy értékesítőt, mondjuk. Ezek azonban kötelező ujjgyakorlatok, az AI ennél sokkal többre hivatott véleményem szerint.

CT: Mondana konkrét példát?
Rácz Csaba: A CRM rendszerek lelke az adat, amelyekből tengernyi mennyiség áll rendelkezésre még a legkisebb vállalkozásoknál is. A hagyományos CRM rendszerek tökéletesek ahhoz, hogy az adattengerben rendet vágjunk. Az AI megjelenésével azonban olyan lehetőségek nyílnak meg, amelyek korábban vagy nem álltak rendelkezésre, vagy megfizethetetlenül drágák voltak. Az értékesítésben óriási jelentősége van az ügyfélszegmentációnak. Ehhez eddig is léteztek szoftveres támogatóeszközök, de az AI mind pontosságban, mind rugalmasságban felülmúlja a korábbi eredményeket. Ez pedig a mindennapi gyakorlatra lefordítva azt jelenti, hogy sokkal jobb lesz az értékesítés hatékonysága.

CT: Mennyire érett meg erre a magyar piac?
Rácz Csaba: Nem mondanám, hogy explicit módon tömeges lenne az igény az AI-ra, aminek a fő oka az, hogy a magyar kkv-szektor némi elmaradásban van a fejlettebb gazdaságokhoz képest a digitalizáció terén. Ugyanakkor látunk egy szűkebb üzleti döntéshozói kört, amely nyitott az újdonságokra, hajlandó ki is próbálni az új dolgokat. Ők egyfelől tisztában vannak vele, hogy az AI okos használatával egy vagy akár több lépéssel is előrébb lehet járni, mint a később ébredők. Másfelől bennük a nyitottság bátorsággal is párosul: nem minimalista stratégiával fordulnak az AI felé, hanem olyan megoldásokat keresnek, amelyek valóban nagyságrendekkel tehetik eredményesebbé és hatékonyabbá a vállalkozásuk működését.

CT: Ez nem ugrás a sötétbe részükről?
Rácz Csaba: Nem véletlenül mondtam bátorságot, amely nem tévesztendő össze a meggondolatlansággal. Az AI önmagában nem csodaszer: nem képes pótolni a vezetői képességek hiányát és nem tud úrrá lenni a szervezetlenségen. A mesterséges intelligencia munkába fogásához nagyfokú vezetői intelligenciára van szükség, az AI ugyanúgy igényli a határozott elképzelésekkel, megfelelően működő rendszerrel rendelkező vezetőt, mint a cégnél dolgozók. Ebből a szempontból a magyar kkv-szektor szerencsés helyzetben van, hiszen a rendszerváltozás idején alapított vállalkozások jó része most érkezik el a generációváltáshoz. Ez pedig sok esetben azzal jár, hogy a többnyire mindenfajta üzleti képzettség nélküli, a vállalkozást az élet iskolájában tanuló tulajdonos-alapítóktól olyan menedzserek veszik át a stafétát, akik már tudatosan és módszeresen készültek erre a szerepre.

CT: Felteszem, ők eleve fogékonyabbak a digitális megoldásokra.
Rácz Csaba: Pontosan, hiszen ők már sokkal inkább a digitális szcénában szocializálódtak, mint a szüleik generációja, tehát sokkal nyitottabbak az új technológiákra. Egy, a harmincas éveiben járó üzleti döntéshozónak teljesen természetes, hogy nagy nyelvi modellt használjon ahhoz, hogy a jegyzeteiből vagy esetleg egy rögzített telefonbeszélgetésből jól megfogalmazott, gördülékenyen folyó szöveget gyártson. Nem véletlen, hogy ez funkció a mi AI-alapú megoldásunkban is benne van, még egy kicsit tovább is gondoltuk.

CT: Elárulja a részleteket?
Rácz Csaba: Úgy integráltuk a MiniCRM teendőkezelési részébe az AI-t, hogy egyfelől ki tudja jegyzetelni a hívásokat, beszélgetéseket, interjúkat, hiszen ez a tevékenység sokszor elvonja az ember figyelmét a lényegtől az adott helyzetben. Másfelől képes legyen testre szabható szöveges tartalmakat előállítani akár előre bekészített sablonok, akár a felhasználó saját instrukciói alapján. Azon túl pedig, hogy a felhasználó kap egy ChatGPT-re épülő AI-asszisztenst, amely segít letisztázni, összefoglalni és érthetővé tenni a feladatok leírását, listázását, de még angolra fordítását is, ezzel rengeteg időt megspórolva a felhasználónak, a mesterséges intelligenciát már a CRM rendszer megtervezéséhez is használjuk. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az ügyféltől beszerezzük a szükséges információkat, és ezeket AI dolgozza fel, lefektetve a majdani rendszer alapjait. Ez tehát emberi beavatkozás nélkül jön létre, humán erőforrás a finomhangolásnál, az egyedi igényekre szabásnál jön be a képbe.

CT: Mi alapján dőlt el a fejlesztés iránya?
Rácz Csaba: Megkérdeztük az ügyfeleinket, mire volna szükségük. A kutatásból egyébként az köszönt vissza, hogy ami a saját működésünkhöz használt AI-eszközök között igazán hasznos, arra lesz piaci igény is. Természetesen nem csak azt néztük meg, milyen AI-funkciókra lenne érdeklődés, hanem azt is, hogy ehhez milyen vásárlási hajlandóság társul. Egyértelmű, hogy minél inkább használható a hatékonyság növeléséhez egy megoldás, például azzal, hogy konkrét munkaórákat lehet vele megtakarítani, annál inkább megéri a felhasználónak. Ez pedig ismét azt támasztja alá, hogy a mezei automatizáción túlmutató AI-megoldásokra is meglesz nyitottság, amennyiben valóban érdemi javulást lehet velük elérni a működésben.

ComputerWorld.hu