Az orosz háborúzás mellékhatása: még súlyosabb chiphiány várható

A koronavírus-járvány egyik igen kellemetlen járulékos hatásaként szembesült a világ a több iparágat, elsősorban az autógyártást és a félvezetőipart (illetve minden olyan szektort, amelynek a termékeiben integrált áramkörök vannak) sújtó chiphiánnyal. 2021-ben jó pár autógyártó cég gyárakat zárt be, és például az Apple is jóval kevesebb iPhone-t tudott szállítani a tervezettnél.

A neon és a palládium két olyan fontos alapanyag, amely nélkülözhetetlen az ilyen áramkörök előállításához. A világ neonkészletének 70 százalékát Ukrajna, a palládiumkészletek 44 százalékát pedig Oroszország adja – magyarázza a Moody’s Analytics jelentése. Arra is figyelmeztet, hogy a piacok arra számíthatnak, hogy a világméretű chiphiány, amely a koronavírus-járvánnyal kezdődött, súlyosbodni fog, ha a katonai konfliktus elhúzódik.

Már a 2014-15-ös, a Krím bekebelezéséért folytatott háború során is mintegy 600-szorosára emelkedtek a neonárak, és a jelenlegi helyzet miatt ez megismétlődhet. Ez pedig igen komoly érvágás lehet a félvezetőgyártók számára, mivel ők adják a teljes neonkereslet 70 százalékát, miután a neon nélkülözhetetlen a chipek előállításához használt litográfiai folyamatokban.

A Wired a Cryoin Engineering nevű, neongázt előállító odesszai vállalattal beszélt. A Fekete-tenger mellett lévő Odesszát az elsők között támadták Putyinék, és a Cryoin kénytelen volt leállítani a neon- és egyéb gázok előállítását. Közben azért nyugtatni próbálja a partnereit is. A cég üzletfejlesztési igazgatója jelenleg úgy látja, hogy elegendő készletük van ahhoz, hogy március végéig folytassák a szállítást, és vannak még ukrán nyersolaj-termelők, akikhez majd fordulhatnak, ha elfogy az alapanyag.

Jobban aggódik viszont amiatt, hogyan kerül ki a neongáz az országból, ugyanis a határok jelenleg nagyon túlterheltek a menekülni próbáló civilek miatt. „Ha a neongáz importjában érintett országok hatóságai befolyásolni tudnák a kereskedelmi szállítmányok határhelyzetét, az nagy segítség lenne, és a válság talán nem lenne hatással az egész iparágra világszerte” – mondta el a Wirednek.

Dél-Korea nem nyugtalankodik különösebben, ami érthető, ugyanis az ország a félvezetőgyártáshoz használt gázok csupán 5 százalékát importálja Ukrajnából. Európa legnagyobb chipgyártója, a holland ASML a gyáraiban használt neonok kevesebb, mint 20 százalékát szerzi be Ukrajnából vagy Oroszországból, és most a beszállítóikkal együtt alternatív forrásokat vizsgálnak az ellátási zavarok esetére” – mondta el a cég szóvivője.

Az Egyesült Államok viszont sokkal sebezhetőbb. Az összes neongáz akár 80-90 százaléka érkezhet Ukrajnából, míg a palládium 35 százaléka Oroszországból. Nem véletlen, hogy a napokban a Fehér Ház is sürgette az amerikai chipgyártókat, hogy keressenek alternatív forrásokat, ha a szankciókra válaszul leállítják a szállításokat, azonban a nyugati világban nincs túlkínálat az ilyen típusú gázból, legalábbis a TechCet piackutató csoport jelentése szerint.

De nem lesz könnyű máshonnan sem beszerezni a neont. Bármilyen zavar Ukrajnában a chipgyártókat fogja sújtani egy olyan időszakban, amikor az iparágra már amúgy is intenzív nyomás nehezedik a járvány utáni kereslet miatt – fest fel egy nem túl rózsás jövőképet a Wired.

hvg.hu