Az USA lekapcsolhatja Oroszországot a GPS-ről

Az Egyesült Államok az ukrán háború miatti szankciók részeként lekapcsolhatja Oroszországot a GPS műholdas navigációs rendszerről – közölte Dmitrij Rogozin, az orosz Roszkozmosz űrügynökség vezetője.

Ugyanakkor azt mondta, nem kell „túlságosan idegesnek lenni”, ha Washington ilyen lépésre szánná el magát, mivel Oroszországnak van saját GLONASSZ (teljes orosz nevén Globalnaja Navigacionnaja Szputnyikova Szisztyema) helymeghatározó rendszere, amely minden okostelefonhoz csatlakozik, és továbbra is működőképes.

Washingtonban azonban eddig egyetlen tisztviselő sem tett nyilvánosan említést arról, hogy az országgal szembeni korlátozások részeként Oroszországot esetleg lekapcsolnák a GPS-ről.

Az Egyesült Államok, az EU és szövetségeseik által Moszkvára gyakorolt szankciós nyomás tovább fokozódott az ukrajnai háború nyomán. A drasztikus új korlátozásoknak köszönhetően Oroszországot többek között kizárták a globális SWIFT fizetési rendszerből, devizatartalékainak nagy részét befagyasztották, és számos külföldi márka távozott a helyi piacról.

A GLONASSZ az amerikai GPS, a kínai Beidou és az európai Galileo műholdrendszerekhez hasonló, pontos hely- és időmeghatározást nyújtó műholdrendszer. Katonai fenntartásban készül és üzemel, de széles körben használják polgári célú alkalmazásokra is. Fejlesztése még az 1970-es évek Szovjetuniójában kezdődött, első műholdja 1982-ben állt pályára. A korai Uragan holdak élettartama mindössze 3 év volt, hármas adagokban, Proton nehézrakétákkal bocsátották fel őket. A rövid működési idő és a szovjet rendszer összeomlását követő gazdasági válság majdnem megpecsételte a GLONASSZ sorsát. Az 1990-es évek közepén nagyobb ütemben dőltek ki a műholdak, mint ahogyan az utánpótlásukat meg tudták oldani. A fejlettebb és tartósabb második generációs Uragan-M sorozat tagjai 2001-től indultak. Jelenleg főként ezek az űreszközök adják az azóta újra teljes kiépítésben üzemelő orosz műholdas navigációs rendszer gerincét.

A GLONASSZ műholdak fedélzetén cézium atomórák biztosítják a pontos időjelet. A navigációs jeleket az L sávban sugározzák a felhasználók felé (L1, L2 és L3, az 1602, 1246 és 1202 MHz frekvenciák környékén; a pontos frekvenciák műholdról műholdra eltérnek). A rendszerben a 2022.03.20-ai adatok alapján jelenleg 25 működőképes űreszköz szolgál. Ezek közül 22 aktívan sugározza a navigációs rádiójeleit, 2 tartalékban van, 1 pedig teszt illetve karbantartás alatt.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!