Kötelező lett az elektronikus fizetés, de senki sem ellenőrzi

Lelkesen számolt be a Pénzügyminisztérium arról, hogy kötelezővé vált az elektronikus fizetés a kereskedőknél. A gyakorlatban viszont nincs olyan hatóság, amelyik vállalná, hogy ellenőrzi, és arról sincs információ, milyen büntetést kaphatnak a készpénzes fizetéshez ragaszkodó boltosok.

Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly szépen körberoadshow-zta a médiát azzal, hogy 2021. január 1-től kötelezővé válik az online pénztárgéppel rendelkező kereskedők számára az elektronikus fizetési lehetőség biztosítása. Ez mintegy 50-60 ezer elfogadóhelyet jelent, és jelentősen, több tízmilliárd forinttal csökkenti éves szinten a készpénzhasználatot – ígérte a miniszter. A kereskedelmi törvénybe beépített módosításról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is a legfontosabb fizetést érintő újítások között számolt be, és persze a bankok és a kártyatársaságok is egymás után adták ki a közleményeket ezzel kapcsolatban.

Ezekben leginkább arra figyelmeztettek, hogy közeleg a határidő, és sok kereskedő még mindig nem gondoskodott semmilyen elektronikus fizetési megoldásról. Maguk az érintettek pedig halasztást kértek az év vége felé a kormánytól, hogy a koronavírus-járványra való tekintettel ne tegye kötelezővé az elektronikus fizetést január 1-től, mert nem volt erre elég felkészülési idő. A kérést gyorsan lesöpörte a Pénzügyminisztérium az asztalról, a törvény szerint az év elejétől kötelező biztosítani az elektronikus fizetést, sokan mégsem biztosítják.

Csak készpénzes utánvétel van

A webáruházak egy része eddig is csak készpénzt fogadott el, többnyire a futárnak is csak azzal lehetett fizetni. Nem filléres árukról van szó sok esetben, hanem több százezer forintos műszaki cikkekről, mobiltelefonokról, számítógépekről, amelyeknél az eladó elvárja, hogy a vásárló egy vaskos köteg készpénzzel egyenlítse ki a vételárat. A hivatalos magyarázatuk a bankkártyás fizetés és más elektronikus megoldások elutasítására az, hogy az drága, és nem fér bele a marzsukba. Vannak azonban olyan vélemények is, hogy azért ragaszkodnak az ilyen boltok a készpénzhez, mert így könnyebben tudnak ügyeskedni a külföldről behozott áruk áfájával.

Hiába vált kötelezővé az elektronikus fizetés januártól, vannak olyan készpénzes webáruházak, amelyek még arra sem vették a fáradságot, hogy legalább az általános szerződési feltételekbe belefoglalják az elektronikus fizetés lehetőségét.apu Lapunk munkatársa két ilyen üzletnél is érdeklődött az elektronikus fizetési lehetőségről, az egyik válaszra sem méltatta. A másik annyit válaszolt: „a boltban készpénzzel tud fizetni,  illetve helyszínen utalásra van lehetőség”. A futárnak viszont természetesen csak készpénzben lehet kiegyenlíteni az áru ellenértékét.

A webáruházak mellett a korábban szokás szerint csak készpénzt elfogadó szolgáltatók sem változtattak az eddigi gyakorlaton. Egyik olvasónk például a fodrászánál érdeklődött arról, fizethet-e most már elektronikusan, aki erre szabályosan kinevette. Egy név nélkül nyilatkozó kereskedő pedig azt mondta, hogy egyes üzletek működésképtelen POS-terminálokat szereztek be, amit bármilyen ellenőrnek fel lehet mutatni, hogy van, de beüzemelni nem tudják. Akad arra is példa, hogy a vevőnek még a vásárlás előtt azt mondták, rossz a terminál, ezért csak a készpénz játszik. Tehát, ha egy kereskedő vagy szolgáltató nem akarja, hogy kártyával fizessenek nála, egyszerűen azt mondja, rossz a készülék.

De milyen ellenőr?

Ez a trükk ügyesnek tűnik, de fölösleges, úgy látszik ugyanis, hogy nincs olyan hatóság, amelyik ellenőrizné, lehet-e az online kasszával rendelkező kereskedőknél és szolgáltatóknál készpénzmentesen fizetni. A törvény szövegéből nem derül ki, kinek az asztala lenne, de a végrehajtási rendelet sem fogalmazza meg pontosan.

A Napi.hu megkereste az adóhatóságot, amely azt válaszolta: az elektronikus fizetés biztosítottságának ellenőrzése nem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hatáskörébe tartozik. A rendőrség sem fog ilyen ügyben vizsgálódni: „megkeresésével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy az Ön által említett tevékenység nem rendőrségi hatáskör. Kérjük keresse meg az illetékes jegyzőt, önkormányzatot” – javasolta lapunknak az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.

Budapest önkormányzat sajtóosztályán szintén úgy tudják, nem hozzájuk tartozik az elektronikus fizetési lehetőségek ellenőrzése, a jegyzőknek nincs ilyen feladatuk. Szerintük a NAV lehetne az illetékes. Lapunk a Pénzügyminisztériumot és az Innovációs és Technológiai Minisztériumot is megkereste azzal kapcsolatban, melyik hatóság ellenőrzi az elektronikus fizetési lehetőség meglétét, voltak-e már ilyen ellenőrzések, és ezeknek mi volt az eredményük, de a két tárca egyelőre nem válaszolt a kérdéseinkre.

A kereskedelmi törvény végrehajtási rendeletében külön felhatalmazhatja a fogyasztóvédelmi hatóságot arra, hogy ellenőrizze a kereskedőket bizonyos szabályok betartása kapcsán, de a fogyasztóvédelmi hatóság – amely jelen esetben a kormányhivatalokhoz tartozik – ezúttal nem kapott erre külön felhatalmazást. Valószínűleg tehát legfeljebb a jegyzők nézhetnek most a kereskedők körmére.

Mi a szankció?

Persze hiába ellenőriz bármilyen hatóság a kereskedőknél, ha azzal kapcsolatban sincs igazán információ a jogszabályokban, hogy hogyan lehet szankcionálni azokat a boltosokat, amelyek nem biztosítják az elektronikus fizetést. Nem derül ki a paragrafusokból, hogy az üzlet bezárására (ez online webáruháznál elég furcsa lenne), netán pénzbüntetésre kötelezhetik-e őket. Szóval egyelőre úgy tűnik, ha követni szeretné egy üzlet a jogszabályokat, akkor biztosítja az elektronikus fizetést, de ha mégsem, akkor sem kell attól tartania, hogy megbüntetik miatta.

Nyilván van sok olyan üzlet, amelyik jogkövető, és megtette a szükséges intézkedéseket. Egyre több helyen elfogadják már a bankkártyát, de sok webáruház döntött úgy, hogy a kártyás vásárlást nem engedélyezi, kizárólag előre utalással lehet elektronikus úton kifizetni náluk az árut.

Utóbbi fizetési mód pedig a lehető legkevésbé fogyasztóbarát az összes lehetséges közül. A bankszámláról elküldött pénzt ugyanis ha nem érkezik meg az áru a vásárlóhoz, nem lehet egyszerűen visszakövetelni, mint egy bankkártyás tranzakciónál, csak polgári peres úton lehet visszaszerezni a pénzt, ha a kereskedő magától nem adja vissza. Emellett az átutalásnak a vásárló számára – szemben a bankkártyás vásárlással – jellemzően költsége is van, miközben a készpénzfelvétel havonta 150 ezer forintig még mindig ingyenes.