Újabb műegyetemi diákműhold üzemel a világűrben

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán készült legújabb űreszközt 2023. június 22-én helyi idő szerint 14:10-kor bocsátották ki a hordozóeszközből. A fejlesztőcsapat földi állomásán június 23-a éjjel 0:21-0:33 közötti áthaladása során vették az MRC-100 rádiójeleit, az adatok alapján a műhold helyi idő szerint 15:00-kor bekapcsolt és megkezdte működését, minden rendben üzemel, az adatok és a paraméterek a vártnak megfelelnek.

A projekt fő támogatói a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, és az Amateur Radio Digital Communications voltak – tájékoztatta a BME a Computerworldöt.

A kisműhold az oktatási rendszerbe integráltan, egyetemi hallgatók által tervezve és fejlesztve, egyetemi oktatói szakmai irányítás mellett készült, közel másfél év leforgása alatt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Villamosmérnöki és Informatikai Karon, a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszéken, a Mikrohullámú Távérzékelés Laboratóriumban, együttműködésben a Műegyetemi Rádió Clubbal.

Dr. Gschwindt András, a BME VIK HVT címzetes egyetemi docense, mint a Műegyetemi műhold projektek vezetője korábban elmondta: amit csak lehetett, beleépítettek a kisműhold térfogategységébe. A működést biztosító alegységek (energiaellátó rendszer, fedélzeti számítógép, rádiókommunikációs rendszer), továbbá az elekroszmog vizsgálatát végző berendezésen kívül egy aktív elektromágneses helyzetstabilizáló rendszer, Nap- és horizontszenzor – Konkoly Csillagászati Intézet – egy GPS, egy nagy felbontású kamera, egy totál ionizáló dózismérő rendszer – 27G Technology, AIS vevő, a H-Ion – ATL hőszigetelő anyagvizsgálata is helyet kapott rajta.

A BME korábbi három kisműholdjának a Föld körüli térség elektromágneses szennyezettségének feltárása, mérése volt a feladata a földi TV-adók frekvenciasávjában. Ezekre alapozva megszületett a világban első, az adott sáv szennyezettségét bemutató térkép.