KGFB kárkifizetés – olvasónk szerint eltúlzott a kifizetett összeg, reklamálhat?
Olvasói levél
Tisztelt Autójogász! Kedves dr. Takács Krisztián!
Az alábbi ügyben kérem szíves tájékoztatását.
2023. májusában egy vidéki szabadtéri szűk parkolóban tolatás közben (lassan haladtam) ütköztem a mögöttem álló lezárt VW gépkocsival. Megálltam, lefotóztam mindkét autó sérüléseit, majd egy nevemet, címemet tartalmazó papírt hagytam a VW szélvédője alatt, elismerve felelősségemet.
Mielőtt tovább hajtottam volna, egy papírzsebkendővel letöröltem a saját kocsimról a VW rákenődött festékét, sajnos ezt elfelejtettem megtenni nála is. A mellékelt fotókon jól látható, hogy a VW-n semmilyen törés nem volt, csak az én piros autóm festék nyoma.
Ezek után felvette velem a kapcsolatot a tulajdonos és közölte: kárfelvételi jegyzőkönyvet kíván felvenni az esetről, mert így látja jónak. Mivel Ő Pécsett és én Budapesten élek, egy más ügyben felutazott családjával, és megejtettük a lakásomon a jegyzőkönyv kitöltését (tudom, ez szabálytalan, ott, a helyszínen kellett volna).
A napokban ért a meglepetés, amikor is a kötelező biztosításomat kezelő biztosító „Károkozói értesítőt” küldött, amiben tájékoztattak, hogy az üggyel kapcsolatban összesen 257 993.- Ft összegű kártérítést fizettek ki, amit vagy elutalok nekik, vagy ez majd érinteni fogja a jövő évi bonus-malus besorolásomat.
Kérdéseim:
– megismerhetem-e a kártérítési összeg részlet adatait?
– vitathatom-e az összeget annak tükrében, hogy véleményem szerint az összeg sokszorosan eltúlzott?
Várom szíves válaszát.
Tisztelt Olvasó!
Természetesen kikérheti a kártérítési ügyben keletkezett valamennyi dokumentumot, az érintettek (biztosítási szerződés biztosítottja és a kedvezményezettek) részére a szabályok minden esetben biztosítanak betekintési jogot. Viszont azzal, hogy megismeri a döntés hátterét, még nem feltétlenül lesz előrébb károkozóként.
Annak megítélése ugyanis, hogy mekkora a keletkezett kár és annak milyen hányada és milyen módon téríthető, a kárszakértő és a biztosítási társaság hatásköre. Abba érdemben sem a biztosított, sem a kedvezményezett nem tud beleszólni.
Jelentéktelennek tűnő sérülés. A műanyag héj alatt viszont bármi sérülhetett, mondjuk egy fényszórómosó berendezés vagy egy parkolószenzor. Bontással mérhető csak fel a tényleges kár.
A kgfb terhére megállapított és jogos kártérítési összeget a biztosító a vonatkozó jogszabályok szerint kétféleképpen is rendezheti.
- Előfinanszírozás formájában, amikor a biztosító az Eurotax érték és a javítás-alkatrészárak várható átlagos költségeinek figyelembe vételével ún. egyezségi ajánlatot küld a károsult részére. Amennyiben ez elfogadásra kerül, a biztosítótársaság haladéktalanul kifizeti az összeget és további igényt nem fogad el a konkrét káreseménnyel összefüggésben. Kivéve persze az ún. értékcsökkenést, de azt is csak abban az esetben, ha az egyezségi ajánlat nem tért ki rá konkrétan.
Egyezségi megállapodás
A biztosító által – a kárfelvétel alapján – megállapított kártérítési összeg, amelyet javítási számla benyújtása nélkül, ÁFA levonásával, nettó értéken szolgáltat. Az egyezségi elszámolás elfogadása egy lehetőség, ellenkező esetben a kártérítés javítási számla alapján történik (kivéve totálkár elszámolás).
- Utófinanszírozás is lehetséges. Ez abban az esetben tipikus, amikor a károsult nem tartja elfogadhatónak a biztosítótársaság kalkulációját és nem tudnak megegyezni a kártérítés mértékéről. Ilyen esetben a jogszabály lehetővé teszi, hogy a jármű javítása számlák ellenében történjen, és a biztosítótársaság – az el nem számolható költségek kivételével – a számla ellenértékét téríti meg a kedvezményezett számára.
A kedvezményezett természetesen választhat már az ügyintézés elején, hogy egyezségi ajánlatot kér, vagy eleve „számlára” javíttat. Utóbbinál arra is ügyelni kell azonban, hogy a számlák értéke ne haladja meg a jármű Eurotax piaci értékének 50 százalékát. Afelett ugyanis már gazdaságosan nem lesz javítható a jármű és az ún. „gazdasági totálkár” területére evez a káresemény, az pedig semelyik érintettnek nem lesz optimális forgatókönyv.
Gazdasági totálkár
Gazdasági totálkár esetén a javítási költségek a csereérték és a maradványérték közötti különbségnél magasabbak.
Például: ha egy ugyanolyan autó megvásárlása 10 millió forintba kerülne, az autó maradványértéke 5 millió lenne, a számított javítási költség pedig nettó 6 milliót tenne ki, akkor a gazdasági totálkár feltétele teljesülne. Amiatt, hogy a javítási költség (6 millió) több, mint a csereérték és a maradványérték közötti különbség, azaz ebben az esetben 5 millió forint.
A „vitatható-e a kifizetett összeg mértéke” kérdés a „járni jár, csak nem jut” tipikus esete.
A biztosító egy szolgáltatást végző gazdasági társaság, így a döntései ellen fellebbezésnek nincs helye.
Vita esetén természetesen vannak lehetséges lépések. Első körben egy panaszlevél megküldése szükséges a biztosítótársaság részére, amelynek 30 napja van a panasz kivizsgálására. Ebben az eljárásban nagy segítség lehet egy kárrendezési iroda, amely díj ellenében lefolytatja az „egyezkedést” a biztosítótársasággal.
Amennyiben ez nem vezetett eredményre, hatósághoz is fordulhat a biztosított.
- A Magyar Nemzeti Bank – mint a biztosítótársaságok felügyeleti szerve – jogszabálysértés esetén jogosult eljárni.
- A Pénzügyi Békéltető Testülethez is fordulhat a biztosított (jogszabálysértés hiányában).
Viszont! A fenti szervek a megkötött szerződés alapján vizsgálják a vitás ügyet. Eljárhatnak olyan kérdésben, amelyben például a biztosító jogtalanul nem érvényesített egy kedvezményt, nem vett figyelembe egy bonus-fokozatot, vagy jogtalanul állítja, hogy nem lett befizetve az aktuális díjrészlet. De nem fognak eljárni kártérítési, kárrendezési ügyekben.
Abban nincs hatáskörük, hogy egy káresemény után a biztosító milyen összegű kártérítést ítél meg a károsult részére.
Magyarul: elméletben van lehetőség a vitára, a gyakorlatban nem annyira. Az egyetlen életszerű út a kárrendezési irodák szolgáltatásának igénybevétele. Azzal a megoldással viszont könnyen elviheti a vám a réven megfogott összegeket.
Végső megoldásként polgári peres bíróság elé is vihető az ügy. Ennél a konkrét összegnél viszont lenne értelme? Aligha.
A biztosított a kárkifizetés hatásai tekintetében igazából két rossz közül választhat. A jogszabály azért teszi ezt lehetővé, mert minden eset egyedi (pl.: bonus-malus besorolási szint) ami miatt a biztosítottaknak esetről-esetre kell mérlegelniük, hogy melyik megoldással járnak jobban.
Amennyiben a kifizetett kártérítés csekély összegű és a – balesetet okozó – jármű bonus-malus besorolása nagyon alacsony, akár még jobban is járhat a kártérítési összeg visszafizetésével. Úgy a bonus-malus besorolása nem változik a következő évben, vagyis nem emelkedik a biztosítási összeg.
Amennyiben a kifizetett kártérítés összege tetemes és a bonus-malus besorolás magas, a kártérítési összeg visszafizetése nem lesz gazdaságos és jobban jár a biztosított a bonus-malus besorolásban való 2 szintes visszasorolással.
Példával szemléltetve: Az éves kgfb díj 56 ezer forint, a kifizetett kártérítés összege 150 ezer forint, a bonus-malus besorolás pedig A00. Egy káresemény bekövetkezésekor – ha nem fizeti vissza a károkozó a kifizetett kárösszeget a biztosítónak – a B/M besorolás M02-re ugrik vissza a következő évben. Ami jelentősen megnöveli a következő évi biztosítás összegét.
Bonus-malus táblázat. Forrás: Magyar Nemzeti Bank
M02 besorolás esetén +35 százalékkal kell számolnunk, vagyis a következő évi díj 75 600 forint lesz (minden más változatlansága esetén). Ez azt jelenti, hogy ezzel a megoldással 19 600 forintunkba került az első évben a baleset okozása. A második évben ez már csak 15 százalékos növekmény lesz (mert az A00 és az M01 között ennyi az eltérés és a besorolás évente javul egyet, ha nem okoztunk kárt abban az évben) vagyis még 8 400 forintunk bánta.
Így 2 év alatt összesen 28 000 forint ment el pluszban a baleset miatt. Ez lényegesen kevesebb a visszafizetés választása esetén irányadó 150 000 forintos összeghez mérten.
Természetesen minden jármű biztosítása és B/M besorolása egyedi, a konkrét kalkuláció csak az összes adat ismeretében végezhető el.
Mindez persze csak akkor lesz igaz, ha a konkrét biztosítótársaság nem alkalmaz ún. „károkozói pótdíjat”. Annak alkalmazása esetén a biztosítási díj akkor is emelkedni fog, ha a károkozó visszafizette a kártérítés összegét a biztosítónak és a B/M besorolása sem módosult.
Például az egyik legnagyobb hazai biztosító 2021-es tarifájában egyáltalán nem szerepeltetett károkozói pótdíjat, majd 2022-ben ismét megjelent a pótdíjazás, de már kárgyakoriságtól függetlenül, 40%-os mértékkel.
A „károkozói pótdíj” ellenszere az üzembentartó váltással kombinált új szerződés kötése.
De nem akarok tippeket adni.
TotalCar.hu
