A víz alatti vulkánok, a hajózás vagy az El Nino áll az idei hőhullám hátterében?

Idén július 6-án volt a Föld legmelegebb napja, mióta időjárási adatokat jegyzünk fel. Sajnos a baj nem jár egyedül, így a kísérőjelenségként megkapjuk a hőség mellé a szárazságot, vízhiányt, és az elképesztően nagy területen égő erdőket világszerte. Bár vannak ötletek a hőhullámok hatásainak a mérséklésére, egy magyar tudós még egy óriási napernyővel is árnyékolná a bolygót, a megoldásokban közös, hogy egy kivételével egyik sem működik rövid távon.

A jelenséggel foglalkozó kutatókat egyébként idén nemcsak a megoldás, hanem az okok keresése is fejvakarásra készteti. Egyesek nemes egyszerűséggel kennék az egészet az idén visszatérő El Nino jelenségre, de a többség egyetért azzal a kijelentéssel, hogy ez önmagában még kevés lenne.

Michael Diamond, a Floridai Állami Egyetem éghajlatkutatója szerint a legvalószínűbb, hogy a hajózás a legfőbb ludas az extrém meleg tekintetében. A hajók által használt szennyezett üzemanyagból származó maradványok, amik a vízbe kerültek fényvisszaverő hatással bírva valójában hűtötték a légkört, egészen a kérdéses szennyezés 2020-as üzemanyagból való kivonásáig. Azóta a jelenség megszűnésével szinte sokkszerű hőhatás érte a vizeket. Érdekes, hogy azóta a levegő kénszennyezettségének csökkenése megváltoztatva a felhők összetételét, csökkentve fényvisszaverő hatásukat, tovább melegítette a légkört.

A másik lehetséges okként egy a Csendes-óceán déli részén található víz alatti vulkán tavaly óta zajló  tevékenységét jelölik meg a hozzáértők. A jelenség, működése óta 150 millió tonna vízgőzt, és 500 ezer tonna kéndioxidot juttatott a légkör felsőbb rétegeibe. Bár normál esetben a kén segít a felmelegedés ellensúlyozásában, ezesetben olyan sok a forró vízgőz, és olyan kevés a kén tartalmú gáz, hogy erre esély sem volt.  Bár még folynak az ezzel kapcsolatos vizsgálatok, egy tanulmány szerint egyes helyeken akár másfél fokos extra felmelegedést is okozhat a kitörés.

Két további lehetséges okot jelölnek meg a tudósok a felmelegedés kapcsán: a szintén hűsítő potenciállal bíró afrikai por alacsony szintjét, illetve a ciklikus napfolt tevékenységeket. Ezeket egyöntetűen az utolsó helyre sorolja mindenki a gyanúsítotti listán.

Bár a tanulmány sok fontos, és megszívlelendő tényezőt említ, a felmelegedés nagyobb részéért  valószínűleg az ember által elégetett fosszilis tüzelőanyagokból származó üvegház hatású gázok tehetők felelőssé. Ezek folyamatos kivezetését nem lehet megúszni a jövőben.