Megjelent az Unió tavalyi energetikai helyzetéről szóló jelentése

Csúcsra járatták Európában az elmúlt években a nap- és a tengeri szélerőművek telepítését, és a kontinens jó úton halad az orosz fosszilis tüzelőanyagokról való leválás felé. A jó híreket az Európai Bizottság minap közzétett, az „energiaunió” helyzetéről szóló éves jelentése tartalmazza. A beszámoló szerint tavaly 60 százalékkal fokoztuk a napenergia, és 45 százalékkal a szélenergia termelését 2021-hez viszonyítva.

Ez annak köszönhető, hogy az ukrajnai inváziót követő energiaválságot az országok zöme a tiszta energiákra való átállással igyekezett ellensúlyozni. Európa nagy lépést tett így a cél felé, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon.  Az orosz földgázból tavaly már csak alig több, mint 40 milliárd köbmétert vettünk, szemben a megelőző év 155 milliárd köbméterével.

A jelentés megjegyzi, hogy az irány ugyan jó, de ez még mindig kevés ahhoz, hogy 2030-ra 55 százalékkal mérsékeljük az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A tavalyi 3 százaléknyi csökkenéssel jelenleg 32 és fél százalékon állunk. Ez annak tükrében is kevés, hogy idén májusban volt első olyan hónap, amikor energiatermelésben elbillent a mérleg a fosszilisekről a megújulók felé.

Az Ember (Parázs) nevű energetikai agytröszt is megerősítette egy vizsgálatában, hogy az utóbbi néhány évben ugrásszerű növekedés történt a megújulókra való átállás tekintetében. A 2022-es évben az EU-ban termelt energia 39 százaléka tiszta forrásból származott, a fosszilis energia aránya pedig rekordalacsony szinten van már egy ideje. Ennek ellenére a bizottság szerint hátradőlni semmiképp nem szabad.

„Az energiapiacok továbbra is sebezhetőek, a fosszilis tüzelőanyagok támogatása nőtt a válság alatt, az infláció még mindig magas, kritikus infrastruktúránkat meg kell védeni, többek között a szabotázsakcióktól”

– áll a jelentésben.

Tavaly az Európai parlament elfogadta azt az iránymutatást, hogy 2030-ra 42,5 százalékra kell emelni a tiszta energiák arányát. A bizottság úgy látja, hogy nem minden tagország teszi meg, ami tőle telik, így pedig valószínűleg nem érhető el a kitűzött cél az évtized végig. A jelentés közzétételével párhuzamosan a Bizottság nyilvánosságra hozta az európai szélenergia-ágazat támogatására irányuló terveit is. Meglátásuk szerint a magas infláció és a kínai versenytársak piaci jelenléte nagyban nehezíti a fejlődést.

A Climate Action Network (CAN) különálló, független jelentése megállapította, hogy több ország nem teljesíti a 2030-ra vonatkozó uniós éghajlati és energetikai minimumkövetelményeket. Olyan országokat is a „csalók” közé sorol, mint Dánia, Hollandia vagy Svédország. Mivel az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti stratégiákat 2019 óta először frissítik, sok ország van lemaradásban.

Ahogy Federico Mascolo, a CAN Europe szakpolitikai szakértője mondja:

„2030 az első valóság-ellenőrzés az éghajlatváltozási intézkedések tekintetében, és ha nem sikerül teljesíteni ezt a mérföldkövet, az súlyosan hátráltatja az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére irányuló jövőbeli erőfeszítéseket.”