Agritechnica 2023 – Zöld hatékonyság az okosfarmon

A mezőgazdasági gépek egyik legnagyobb szakkiállítása idén novemberben újra személyes részvételre invitálta kiállítóit és közönségét Hannoverbe, amire legutóbb 2019-ben, a világjárvány kezdete előtt volt lehetőség. Az iparág azonban továbbra is nagy kihívásokkal szembesül, amelyek közül az orosz-ukrán háború globális ellátási láncokra gyakorolt hatása a legújabb. A klímaváltozás egyre nyilvánvalóbb következményei, az Európai Zöld Megállapodás 2050-re kijelölt céljai és sürgető kötelezettségvállalásai, valamint az uniós közös agrárpolitika és mezőgazdasági támogatási rendszer (CAP) soron következő változásai a pénzügyi piacokon uralkodó helyzettel együtt bonyolult környezetet teremtenek, amely megnehezíti a beruházások tervezését és megvalósítását – mutatott rá az Agritechnicát szervező Német Mezőgazdasági Társaság (DLG).

A zöld produktivitás jegyében megtartott szakvásár – amelyen 52 ország 2812 kiállítója mutatta be innovatív termékeit és szolgáltatásait – központi témájával is a kulcsfontosságú szerepre hívta fel a figyelmet, amelyet a technológia az üzleti, társadalmi és környezeti kihívások megválaszolásában tölt be. A hálózatba kapcsolt és automatizált okosfarmok, valamint a beltéri gazdaságok csúcstechnológiás megoldásait felvonultató, tematikus pavilonok és standok például nemcsak a világ 149 országából érkező 470 ezer fős közönséget és a szaksajtót hozták lázba, újdonságaikról a nemzetközi média is beszámolt.

Ki mint vet… Európában

Technológiai beruházást tervez a következő két évben, mondta a válaszadók több mint 90 százaléka az idén augusztusban készült felmérésben, amelyben a DLG több mint 2300 európai mezőgazdasági termelőt kérdezett beruházási terveiről és az üzleti környezetről. A fejlesztések a gazdálkodási stratégiák optimalizálását, a hatékonyság növelését célozzák, hogy a termelékenység az inputanyagok és más ráfordítások mind nagyobb költségei mellett is tartható legyen.

A gazdák közel fele mondta, hogy ebben az időszakban új traktort vásárolna, különös tekintettel a csatlakoztatható tartozékokra és munkagépekre, amelyekkel kiaknázhatja a precíziós gazdálkodás és az automatizálás előnyeit. Az energiahatékonysághoz hasonlóan a precíziós és okosgazdálkodás is a növekvő költségek miatt vált a beruházások fókuszterületévé, de a törvényi szabályozás szigorodó követelményei is az inputanyagok és más erőforrások hatékonyabb és célzott felhasználása felé terelik a gazdákat.

A hálózatba kapcsolt mezőgazdasági gépek kompatibilitása és együttműködése ugyanakkor olyan kérdés, amely a termelőket egyelőre kevésbé foglalkoztatja, mint az iparág tanácsadóit és kutatóit. A felmérés szerint ennek oka, hogy sok megoldás csupán részben működik, mert egyelőre az adatok gyűjtése és feldolgozása sem problémamentes. Hasonló a helyzet a szenzoralapú rendszerek és az adatmenedzsment megoldások fejlesztésével is. A gazdák úgy látják, hogy a megoldások használatához operátori képzésre lenne szükség, miközben a funkcionalitást sok esetben még lehetne tökéletesíteni. A nagy adatban és a mesterséges intelligenciában ezzel együtt minden szereplő a mezőgazdasági innováció jövőjét látja.

Örömmel fogadnák az innovatív technológiai megoldásokat az olyan, mindinkább szabályozottá váló területeken is, mint a növényvédelem, vagy például a klímaváltozás hatásait jobban tűrő, a betegségekkel szemben ellenállóbb fajták nemesítése, mondták a válaszadók. Politikai oldalról nagy érdeklődés tapasztalható a növényvédelem mechanikai megoldásai iránt, ezért a gazdák ezen a téren is további fejlesztéseket várnak a szállítóktól.

Termőföldjeiken az európai gazdák egyébként már számos zöld intézkedést vezettek be, hogy az erőforrások hatékonyabb felhasználásával alkalmazkodjanak a klímaváltozáshoz. A megkérdezettek több mint kétharmada például bővítette vetésforgóját, további 20 százalékuk pedig szintén ezt tervezi. A válaszadók több mint fele szabályokat foganatosított az üzemanyag takarékosabb felhasználásához, és további 40 százalékuk is hasonló lépésre készül. Az inputanyagok felhasználását a gazdaságok 38 százaléka már termőterületenként optimalizálja, de ez az arány rövid időn belül a duplájára nőhet. A farmok harmadán pedig a vízgazdálkodás is a napi feladatok része, és a gazdaságok további 40 százaléka tervez hasonló intézkedéseket a jövőben.

Vezetőjén a traktor szeme

A DLG innovációs zsűrije egy aranyéremmel és 17 ezüstéremmel díjazta az Agritechnica 2023 kiállításon bemutatott, legjobb újításokat. Az aranyérmet a New Holland „takarította be” CR kéttengelyes rotoros kombájnjával. A CNH Industrial csoporthoz tartozó szállító innovatív megoldásaival az aratókombájn cséplőcsatornáját szélesítette ki úgy, hogy a gép összméretét továbbra is a jogszabályban előírt szállítási szélességi korlátok között tartotta. A kombájn aratási teljesítményét azonban az eddiginél szélesebb cséplőcsatorna mellett más újítások is növelik. Az eltömődések automatikus megszüntetéséhez a gyártó például egy szoftveresen vezérelt rendszert fejlesztett, amely az eddiginél szintén 13 százalékkal szélesebb, és a különböző alkatrészek – hevederek, dobok, dugattyúk – működését is szenzoros vezérlőrendszer optimalizálja folyamatosan. A szalmaszálakat aprító és elosztó rendszer pedig kamerás vezérlőtechnológiát kapott, amely ugyancsak a betakarított termény egyenletes elosztását és a kombájn nagyobb energiahatékonyságát szolgálja.

Elektromos meghajtású és automatizált T4 Electric Power segédtraktorával a New Holland egy innovációs ezüstérmet is hazavitt Hannoverből. A T4 önvezérlő képességeivel jelentős mértékben tehermentesíti a vezetőt. A motorháztető elejére és a vezetői kabin tetejére szerelt kamerarendszerek például 360 fokos rálátást adnak a jármű környezetére. A vezető ezt a képet a kabinban elhelyezett terminálon látja, de az érzékelők a munkagépek hátsó csatlakoztatását is megkönnyítik, illetve automatikus leállításukhoz jelzik, ha valaki veszélyesen megközelítené őket. Láthatatlan kosár funkciójával ez a rendszer a homlokrakodó képét tünteti el a kijelzőről, így az nem takarja ki a vezetői látómezőt. Route Mode üzemmódban a traktor előre meghatározott útvonalat követ, például gyümölcsösökben a fasorok között halad, Follow Me üzemmódja pedig zöldségek kézi betakarításakor hasznos, amikor a vezetőnek néhány méterenként ki kell szállnia a kabinból, majd visszaülnie, hogy előrébb hajtson. Az üzemmód bekapcsolását követően a vezető ehelyett a traktor elé állva felismertetheti magát a kamerarendszerrel, és a jármű, amelyet ezt követően kézjelekkel vezérelhet, követni fogja.

A Case IH, a CNH Industrial másik tagja szintén ezüstérmet kapott a betáplálásisebesség-szabályozó rendszer (Forward Looking Feedrate Radar for Axial-Flow Combine) kifejlesztéséért, amelynek radarérzékelői a kombájntárcsák fölé nyúló, összecsukható tartókon kaptak helyet. Aratáskor a szenzorok mérik a növény állapotát, magasságát és sűrűségét, és az így meghatározott értékeket a teljesítményszabályozó rendszer bemeneti változóként használja. Az érzékelők ezen felül mérik a talajprofilt, és adataikat a talajszenzorok adataival együtt új algoritmusok elemzik, hogy a kapott értékek alapján optimalizálják a vágórúd magasságának szabályozását. A szabadalmaztatott fejlesztések egyenletesebbé teszik a betakarított termény betáplálását, és a fejeket kevesebb talajérintéssel vezérlik, ami összességében nagyobb aratási teljesítményt, megbízhatóságot és hatékonyságot eredményez.

Szintén innovációs ezüstérmet ért a 3A – Advanced Automation and Autonomy, az AgXeed B.V. és a CLAAS KGaA mbH közös fejlesztése. Napjainkban a mezőgazdasági robotok általában önálló rendszerként működnek, az alkalmazások behatárolt választékát kínálják, más járművekkel és munkagépekkel pedig egyáltalán nem kapcsolhatók össze. Ráadásul az ilyen robotok monitorozására, a folyamatminőség ellenőrzésére is viszonylag kevés megoldás közül választhatnak a gazdaságok. Tervező és implementációs szoftverként ezen a helyzeten változtat a 3A rendszer, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági robotok, a traktorok és munkagépek együttes vezérlését. Az AgXeed szerint a megoldás a különböző gépkombinációkban fellépő zavarokat is észleli, és lehetőség szerint egymástól függetlenül korrigálja. A 3A rendszer így jelentős előrelépést hozhat a terménybetakarítás további digitális átalakításában és az önvezérlő terepi robotok szélesebb körű alkalmazásában.

A következő Agritechnica 2025-ben, november 9-15. között várja majd látogatóit a hannoveri vásárvárosba.