Az UNICEF MI-alapú oktatási és egészségügyi rendszermegoldásokba fektet be

Az UNICEF az ENSZ Gyermekalapja, amelynek az a célkitűzése, hogy javítson a gyermekek és az ifjúság helyzetén az egészségügy, a táplálkozás, a szociális gondoskodás, az oktatás és a szakképzés területén. Elősegíti a helyi közösségek fejlesztését, erősítését, különösen a lányok oktatását. Programjai elsősorban a legszegényebb országok leginkább rászoruló gyermekeit segítik.

Az UNICEF Kockázati Alapja (amely 2016 óta működik) kilenc új startup vállalkozásba fektet be, amelyek nyílt forráskódú, mesterséges intelligencia (MI) és gépi tanulási technológiai platformokat fejlesztenek. Céljuk a tanulási eredmények felgyorsítása, az egészségügyi és egészségi szükségletek előrejelzéséhez szükséges adatok előállítása, méghozzá az online eszközökhöz való olcsóbb hozzáférés és alacsony költségű hálózati kapcsolódás mellett.

Az kiválasztott cégek az UNICEF Kockázati Alap és az UNICEF CryptoFund (bármilyen meglepő, ilyen is van 2019 óta) révén tőkementes befektetéseket kapnak dollárban és/vagy kriptopénzben, valamint egyéves mentoráláshoz jutnak az UNICEF technikai és programszakértőivel és partnereivel.

A mostani befektetési körben a kilenc startup közül ötöt nők alapítottak vagy vettek részt a projektben társalapítóként, így az Alap portfóliójának teljes, nők által vezetett és/vagy alapított részének aránya 43 százalékra emelkedett. A kohorsz az alap földrajzi hatókörét Indonéziára és az Egyesült Arab Emírségekre is kiterjesztette.

A COVID-19 felhívta a figyelmet az országokon és régiókon belüli, illetve az országok és régiók közötti digitális szakadékra, illetve kulcsfontosságú prioritássá tette a digitális platformokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A technológia és az online eszközök fejlődése azt jelenti, hogy bárhol és bármikor kínálhatunk tanulási, egészségügyi és pszichoszociális támogatási lehetőségeket. Az Alaphoz több mint 450 pályázat érkezett több mint 75 UNICEF-programországból.

• A Jobzi (Brazília) egy adatintelligenciával foglalkozó vállalat, amely a humán tőkepiacokra és a kapcsolódási lehetőségekre összpontosít. Megoldást fejlesztenek az iskolák összekapcsolhatóságának előrejelzésére, valamint az összekapcsolhatóság és a foglalkoztatás közötti kapcsolat elemzésére.
• A Portal Telemedicina (Brazília) olyan platformot fejleszt, amely gyors, megbízható és olcsó diagnosztikát ad Brazília és Afrika több mint 300 városában azáltal, hogy lehetővé teszi az orvosok számára az online diagnózisok felállítását, kihasználva egy mesterséges intelligencia (MI) integrált felületét és az egészségügyi szolgáltatók számára az MI-ról szóló ismereteket.
• A Cirrolytix (Fülöp-szigetek) az éghajlati és egészségügyi adatokat használó, a járványok kezelésére szolgáló dengue-előrejelző platformot fejleszt. Megoldásukat digitális közjószágként (DPG) ismerték el.
• Az Eyebou (Egyesült Arab Emírségek) virtuális szemvizsgálatokhoz fejleszt mesterséges intelligencia-eszközt a gyermekek látászavarainak felismerésére. A megoldást alacsony erőforrású környezetekre és korlátozott csatlakozási lehetőségekre optimalizálták, és mobileszközzel is elérhető.
• A Neural Labs (Kenya) számítógépes látást és képfelismerő algoritmust fejleszt a betegségek mellkasi röntgenfelvételek segítségével történő felismerésére.
• A Bookbot Technology (Indonézia) olyan játékosított alkalmazást fejleszt, amely valós idejű, készülékre telepített beszédfelismerő technológiát használ, amely meghallgatja a felhasználó hangos olvasását, és a kiejtés modellezésével visszajelzést ad.
• Az AfriLearn (Nigéria) mesterséges intelligencia alapú, személyre szabott tanulási ajánló modellt fejleszt, amelyet a nemzeti tantervekkel összehangolt, hozzáférhető, adaptív tanulási alkalmazásába integrál.
• A Formative Resilience (India) gépi tanulásos előrejelző modellt fejleszt a levegőminőségre, amelyet egy nyílt forráskódú földrajzi vizualizációs motor segítségével állítanak elő. Az alkalmazás összeveti a gyermekpopuláció sűrűségét azokkal a régiókkal, ahol a levegőminőség rosszabb a WHO által megjelölt határértékeknél, amiből kiderül, hogy hány gyermek kénytelen egészségtelen levegőt lélegezni.
• Az Om3ga (Szerbia) mélytanulásos, virtuális beszédből szöveggé alakító megoldást fejleszt, amelyet egy chatbot-építővel integráltak. Az alkalmazás jelenleg szerb, bosnyák, horvát és montenegrói nyelvet támogat, az orosz nyelv pedig fejlesztés alatt áll. Offline is működik, lehetővé téve a fogyatékkal élő gyermekek számára a kommunikációt, akár távoli, internet-hozzáféréssel nem rendelkező területeken, illetve útközben is.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!