Ilyen az, ha mérgező munkakörnyezetben dolgozunk

A mérgező munkakörnyezet az, ahol a negatív, ellenségeskedő vagy megalázó viselkedés beépült a kultúrába. A mérgező munkakörnyezetben az alkalmazottak stresszesek, a kommunikáció korlátozott, a hibáztatás kultúrája elterjedt, és bizonyos embereket (hallgatólagosan vagy kifejezetten) jutalmazzák az etikátlan, káros vagy inkorrekt hozzáállásért és cselekedetekért.

Ezzel párhuzamosan a mérgező munkakörnyezetben a főnökök gyakran a kivételezés jeleit mutatják; bizonyos személyeket (gyakran a legvagányabb, machiavellista típusokat, ezek az emberek rosszindulatúak, manipulatívak, és állandóan hazudnak. Gyanakvás, agresszió, paranoia is jellemezheti őket. Általában valamilyen személyiségzavarban szenvednek.) jutalmaznak, mert bármit megtesznek az eredmények elérése érdekében, tekintet nélkül tetteik emberi következményeire.

Mennyire gyakoriak a toxikus munkakörnyezetek?

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a Nagy-Britanniában dolgozók 70%-a elismerte, hogy karrierje valamelyik szakaszában dolgozott már mérgező környezetben. Emellett a Metro 2021 augusztusában arról számolt be, hogy a munkavállalók közel egyharmada a mérgező munkahelyi kultúra miatt hagyja ott a munkahelyét.

A toxikus munkakörnyezet 26 leggyakoribb jele

Gyakran a toxikus munkahely legszomorúbb jele, hogy a munkavállalók egyszerűen nem akarnak bemenni dolgozni. Demotiváltak, letargikusak és ambivalensek. A mérgező munkahelyi környezet jelei közé tartoznak a következők, aki már hat-tíz ilyen viselkedést tapasztal, az toxikus munkakörnyezetben dolgozik:

Kommunikáció

• A kommunikáció nem hatékony, vagy az alkalmazottak úgy érzik, hogy hazudnak nekik.
• Gyakori a passzív-agresszív kommunikáció.
• Az indulatok elszabadulnak, és az emberek „ölik egymást” ahelyett, hogy érdemi vitát folytatnának.
• A kommunikációs zavarok elmérgesednek – ahelyett, hogy megoldódnának.
• Az alkalmazottak rendszeresen egészségtelen konfliktusokba keverednek.

Mentális egészség

• Az emberek úgy érzik, hogy soha nincs szabadidejük, mert mások munkáját kell elvégezniük.
• Az emberek úgy érzik, hogy „tojáshéjon járnak” és bármilyen tettük kiválthatja a rosszindulatot.
• A taktikázás vagy kifejezetten a „karaktergyilkosság” kultúrája van jelen.
• Az embereknek állandóan védekezniük kell vagy agresszívan viselkednek.
• Az alkalmazottak a stressz vagy a depresszió jeleit mutatják.
• Gyakori a motiváció hiánya.

Kultúra

• A mérőszámok számítanak, de úgy tűnik, az emberek nem.
• Az emberekkel igazságtalanul bánnak.
• Az alkalmazottak úgy érzik, hogy nem értékelik őket.
• Az alkalmazottak úgy viselkednek, mintha fenyegetés alatt állnának.
• Az irodai pletykák vagy a „klikkesedés” elburjánzik.
• Gyakori a szükségtelen mikro-menedzsment.
• Az alkalmazottak nem érzik magukat fontosnak.
• Az alkalmazottak nem érzik úgy, hogy irányíthatják a tetteiket, nem engedik őket döntéseket hozni, nem hagyják őket változtatni a dolgokon.

Viselkedés

• Nem mindig világos, hogy ki a felelős a munkáért, és az emberek félnek kérdezni.
• Az alkalmazottak elmulasztják a határidőket, és késve vagy alacsonyabb színvonalon adják le a munkát.
• A vállalatok irreális mérőszámokat állítanak fel, amelyeket lehetetlen elérni.
• A csapatok egymás ellen harcolnak, ahelyett hogy együttműködnének.
• A főnök irracionálisan vagy észszerűtlenül viselkedik.
• Az előléptetések és fizetésemelések következetlenek.
• Nagy a fluktuáció.

Hogyan jön létre a toxikus munkakörnyezet?

A toxicitás gyakran kezdődhet már az első napon – ha egy munkavállaló reményekkel és ambíciókkal telve érkezik, majd rá kell rájöjjön, hogy az álláshirdetésen meghirdetett állás, vagy az ígért munkakultúra hazugság volt. Ez persze idővel is megtörténhet, ahogy a vállalatba vetett bizalom csökken.

Néha a legjobb szándék ellenére a mérgező munkahelyek azért alakulnak ki, mert a munkavállalók egyre boldogtalanabbak lesznek – az elégedetlenség kútját képezve. Amikor ez történik, az gyakran azért van, mert a dolgozók eredetileg hittek a vállalat küldetésében, de valahol az idők folyamán ez elveszett.

Mérgező munkahelyi környezet akkor is kialakulhat, ha egy olyan alkalmazott, akit nem érdekel, hogyan érzik magukat az emberek, vezető beosztásba kerül. A motivációelmélet fontosságának és hatásának nem ismerete arra készteti őket, hogy az eredményeket helyezzék előtérbe mindennel szemben. Az emberi kapcsolatok és a munkavállalói kapcsolatok sínylik meg ezeket a tetteket.

Mérgező munkahelyi környezet akkor is kialakulhat, ha egészségtelen verseny folyik az erőforrásokért – például a büdzséért, az időért, a projektek szempontjából kritikusan fontos, túlhajszolt emberekért, vagy akár a vezető idejéért vagy figyelméért. Amikor ez megtörténik, a pszichológiai biztonság kezd eltűnni.

A toxikus munkakörnyezetek felszámolása tehát a pszichológiai biztonsággal kezdődik, de ha ez hiányzik, akkor a negativitás körforgása beindul, és lehetetlen lesz megállítani.

Mérgező munkakörnyezet és a munkavállalók termelékenysége

A negativitás negativitást szül. A bántalmazott alkalmazottak maguk is bántalmazóvá válhatnak. A hátba támadást hallgatólagosan vagy kifejezetten bátorítják. A bizalom elenyészik, és a mérgező kultúra válik az egyetlen működési móddá.

Míg az eredmények és a teljesítmény előtérbe helyezése az emberekkel szemben egyes szervezetek számára jövedelmező lépésnek tűnhet, hosszú távon a munkahelyi mérgezés kockázatai egyre drágábbá válnak.

A toxikus kultúrák növelik a munkahelyi fluktuációt

Az SHRM megbízásából készült 2019-es tanulmány kimutatta, hogy az amerikai munkavállalók 49%-a gondolt már arra, hogy elhagyja a szervezetét, minden ötödik munkavállaló az elmúlt öt évben a vállalati kultúra miatt hagyta ott a munkahelyét, és a munkahelyi kultúra miatti fluktuáció költsége az elmúlt öt évben meghaladta a 223 milliárd dollárt.

A mérgező kultúrák csökkentik a bizalmat, ami csökkenti a kommunikáció hatékonyságát.

Ugyanez a tanulmány szerint a munkavállalók 60%-a állítja, hogy a főnöke miatt hagyta el a szervezetét, minden harmadik arról számolt be, hogy a felettese nem tudta, hogyan vezesse őket, 30% pedig azt mondta, hogy a főnöke nem ösztönözte a nyílt és átlátható kommunikáció kultúráját.

A toxikus kultúrák növelik a stresszt

A Bupa jelentése szerint évente több mint 11 millió munkanap esik ki a munkahelyi stressz miatt, ami olyan állapotokhoz is hozzájárulhat, mint a szorongás vagy a depresszió.

Röviden, a toxikus munkakörnyezetben dolgozók rosszabb minőségű munkát végeznek, kevésbé elkötelezettek, alacsonyabb a moráljuk és a motivációjuk, apatikussá válnak, később kezdenek és korábban távoznak, nagyobb a kiégés kockázata, és egyre elégedetlenebbek lesznek a munkájukkal, a vállalatukkal, sőt potenciálisan még az életükkel is.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!