Koronavírus: hogyan utazz biztonságosan tömegközlekedésen

Miközben a legtöbb nagyvárosban élőnek megvannak a trükkjei arra, hogyan lehet busszal, metróval vagy villamossal A-ból B-be a leggyorsabban elérni, a koronavírus-járvány kitörése óta egészen másfajta szempontok lettek fontosak.

A gyors tömegközlekedés napjainkban már sokkal kevésbé lényeges, mint a biztonságos tömegközlekedés.

A BBC hosszú cikket közölt arról, hogyan lehet a fertőződés esélyét a maszkviselés, a csúcsidő lehetőség szerinti kerülése és a védőtávolság betartása mellett néhány apró trükkel tovább csökkenteni.

Minél többen tartózkodnak egy zárt, zsúfolt térben, annál nagyobb a fertőződés esélye. Az emberek ugyanis beszélgetnek egymással, köhögnek, nevetne, vagy bőven elég az is, hogy egyszerűen csak lélegeznek.

Ha egy mód van rá, éppen ezért kerüljük a tömegközlekedést, és inkább gyalog, bringával, rollerrel vagy egyéb közlekedési eszközzel induljunk a dolgunkra, míg közös autóba lehetőleg csak az egy háztartásban élők üljenek. Ha ezekre nincs lehetőségünk, és mindenképpen a közösségi közlekedést választjuk, erre a néhány szempontra próbáljunk meg figyelni:

 

Hova üljünk?

„Soha nem szállj fel egy üres metrókocsira” – tartja a New York-i mondás. Ugyanis soha nem lehet tudni, mi a gond az üres kocsival: elképesztő büdös lehet, de akár még a támadás veszélye is nagyobb, mint egy zsúfolt kocsiban.

A pandémia idején viszont nincs jobb, mint egy üres szerelvény.

Ha mégsem jut saját kocsi, akkor lehetőleg egy olyan sorba üljünk, ahol rajtunk kívül más nem foglal még helyet. Egy kínai kutatás szerint ugyanis leggyakrabban azok kapták el a vonatkocsiban a vírust, akik egy sorban foglaltak helyet. Ráadásul minél tovább tart az utazás, annál kevésbé számít, hogy az egy sorban ülők milyen távol ülnek egymástól. Bizonyos idő eltelte után pedig már az sem fontos igazán, hogy egy sorban ülünk vagy akár távolabb egy fertőzött személytől.

Némiképp megnyugtató azonban, hogy ha olyan széken foglalunk helyet, ahol korábban egy koronavírus-fertőzött ült, nem növekszik jelentősen a fertőződés esélye.

Hol álljunk?

A New York-i metrón utazók között készült felmérésből kiderül, hogy az emberek sokkal szívesebben kapaszkodnak utazás közben függőleges csövekbe, mint a szemmagasságban himbálózó fogantyúkba, vagy vízszintes kapaszkodókba.

Az ácsorgók többsége ráadásul az ajtók közelébe szeret helyezkedni, ahonnan gyorsan és könnyen le lehet szállni, utazás közben pedig nem kell egyfolytában a másik pillantásait kerülgetni. A világjárvány idején az ajtónak van előnye is: itt a legjobb a buszok és metrók szellőzése, de egyben itt csoportosul a legnagyobb ácsorgó tömeg is.

Mivel az állva utazók többsége az udvariassági szabályok miatt férfi, akik a felmérések szerint lényegesen ritkábban mosnak kezet, érdemes figyelni, hogy ki után fogunk meg egy-egy kapaszkodót.

A legjobb megoldásnak tehát az tűnik, ha nem az ajtónál, valamilyen lógó fogantyúba csimpaszkodva utazunk, amit lehetőleg nem férfi markolt korábban.

Ismeretlen kihívások a tömegközlekedés előtt

Jó hír a tömegközlekedőknek: néhány matematikai modell szerint nincs összefüggés a jól szellőztetett közösségi közlekedés és a vírus terjedése között, amennyiben az utasok is betartják a szabályokat (maszk, távolság). Ettől függetlenül egyértelműnek tűnik, hogy a tömegközlekedés nem lesz olyan a jövőben, amilyen a koronavírus-járvány előtt volt, és jelentős átalakításokra lesz szükség.

Amíg ezek az elemzések el nem készülnek, és a szabályozások ki nem alakulnak, az utazók úgy tehetik a legtöbbet saját és utastársaik egészségének megőrzése érdekében, ha az előírásokon felül saját szabályrendszert alkotnak akár a fentiek alapján, és ezeket mindig szem előtt tartva indulnak útnak.

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu