Belföld

Trump letámadta Kínát az ENSZ-közgyűlésen a koronavírus miatt

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Trump beszél, a közgyűlés hallgat a New York-i ENSZ-székházban.Fotó: ESKINDER DEBEBE/AFP
  • Trump: Kína szabadította a vírust a világra!
  • Hszi: Kína 2060-ra karbonsemleges lesz.
  • Bolsonaro: Homályos érdekekből mocskolják Brazíliát!
  • Virtuális ENSZ-közgyűlés New Yorkban.

A világ két legnagyobb hatalmának vezetője is beszélt kedd este (magyar idő szerint) az ENSZ közgyűlésén. Az esemény színhelye New York, de az ENSZ-székházban valójában csak néhány ottani alkalmazott figyeli kivetítőn a beszédeket, a közgyűlés online zajlik.

Donald Trump amerikai elnök nem sokat szórakozott, rögtön Kínának támadt, és azt javasolta az ENSZ-nek, hogy számoltassa el a kommunista nagyhatalmat, amiért a koronavírust „ráeresztette a világra”. Trump újra azzal vádolta Pekinget és a szerinte kínai irányítás alatt álló egészségügyi világszervezetet, a WHO-t, hogy megtévesztették a világot, amikor azt állapították meg (még januárban), hogy az új koronavírus nem terjed emberről emberre. Később az a megállapításuk is hamisnak bizonyult, hogy tüneteket nem mutató emberek nem terjesztik a vírust.

Trump szerint ezekért a végzetes hibákért felelniük kell valakiknek, és a felelősök Pekingben illetve a WHO-nál keresendők.

Peking természetesen azonnal tiltakozott, az ország ENSZ-nagykövete hazugságnak nevezte az amerikai elnök állításait. Trump vádjait visszautasította a WHO kommunikációs igazgatója is.

A Reuters jelentése szerint Hszi Csin-Ping kínai elnök sokkal higgadtabb hangnemben szólalt fel, direkt nem szólt vissza, csak óvatosan helyezett el néhány kiszúrás Trump felé. Arra buzdította a világ országait, hogy fokozzák az együttműködést a járvány elleni harcban. Azt is kijelentette, hogy Kínának nem áll szándékában „sem hideg, sem meleg háborúba” keveredni egyetlen országgal sem.

Hszi ugyanakkor a WHO mellett is kiállt, hangsúlyozta a nemzetközi szervezet vezető szerepét a vírus elleni küzdelemben. A Reuters kommentárja szerint Kína végig a nemzetközi együttműködések, a multilaterális modell híveként és vezető erejeként igyekezett beállítani magát a közgyűlésen, szemben az offenzív önérdekérvenyesítő, a nemzetközi egyezményeket és együttműködéseket (WHO, párizsi egyezmény, iráni atomdeal) rendre felrúgó illetve azokat folyamtosan támadó Egyesült Államokkal szemben.

A WHO megerősítésének szükségességéről beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnök is, és javasolta azt is, hogy tartsanak magasszintű megbeszélést a vakcinakutatásról és -előállításról a minél szorosabb együttműködés érdekében.

Hszi Csin-ping kínai elnök közgyűlési beszédéből az MTI tudósítása kiemelte a környezetvédelemről szóló részeket, miszerint Kína szigorú intézkedésekkel 2030 előtt jelentősen csökkenteni akarja szén-dioxid-kibocsátását, és 2060-ra eléri a karbonsemlegességet. A világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója most először vállalt ilyen kemény visszafogást.

„Zöld forradalmat” sürgetve Hszi kijelentette, hogy a koronavírus-világjárvány megmutatta, szükség van a környezet megóvására. „Az emberiség nem engedheti meg tovább magának, hogy semmibe vegye a természet ismételt figyelmeztetéseit” – mondta a kínai elnök az MTI tudósítása szerint.

Hszi nemzetközi klímavédelmi fellépést sürgetett azután, hogy Donald Trump amerikai elnök a párizsi klímaegyezményt „egyoldalú megállapodásnak” nevezte – noha azt közel 200 ország aláírta –, ugyanakkor az amerikai elnök ismét bírálta Kínát, mint a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóját.

Hszi bejelentését üdvözölték a klímavédők. Jennifer Morgan, a Greenpeace igazgatója „fontos jelnek” nevezte a kíani elnök beszédét.

Jair Bolsonaro brazil elnök a koronavírus-járvány brazíliai kezelését és környezetvédelmi politikáját vette védelmébe beszédében – írja az MTI. Brazília „a legdurvább dezinformációs kampány célpontja” az erdőtüzek sújtotta Amazonasszal és a Pantanal mocsárvidékkel kapcsolatban – közölte Bolsonaro. A kormány zéró toleranciát tart fenn a környezetvédelmi bűnökkel szemben, és a nemzetközi intézmények által támogatott „dezinformációs kampány” „homályos érdekeket” szolgál – jelentette ki a brazil elnök.

Az éve eleje óta 71 673 erdőtüzet regisztráltak az Amazonas vidékén, 12 százalékkal többet, mint tavaly. A délebbre fekvő Pantanalban, a világ legnagyobb mocsaras területén a gócok száma több mint megháromszorozódott. A legfrissebb hivatalos adatok szerint 1258 négyzetkilométernyi erdő pusztult el Amazóniában augusztusban, 21 százalékkal kevesebb, mint 2019 azonos hónapjában.

Bolsonaro a védelmébe vette a világjárvány kezelésével kapcsolatos politikáját is, azzal vádolva meg a brazil média egy részét, hogy átpolitizálja a koronavírust és pánikot terjeszt, miközben a kormánya súlyos gazdasági intézkedéseket hozott, amelyekkel megelőzték a legnagyobb bajt. „Kezdettől fogva figyelmezettem, hogy országomban két problémát kell megoldani, a vírust és a munkanélküliséget, és mindkét problémával egyidejűleg kell foglalkozni, egyforma felelősségérzettel” – mondta az elnök, akit azzal vádoltak, hogy a gazdaságot a közegészségügy elé helyezte.

A világon Brazíliában van a második legtöbb koronavírus okozta haláleset az Egyesült Államok után, a halálos áldozatok száma 137 272 volt kedd este a baltimore-i Johns Hopkins egyetem összesítése szerint – írja az MTI. (Reuters, CNN, MTI)

 

 

444.hu