„Addig jó, amíg meg nem látjuk a gumibotot, bilincset, a paprikaspray-t” – vita az iskolaőrségről

“Aki azt állítja, hogy a kormány az elmúlt tíz évben nem tett semmit, de most bezzeg gumibottal és bilinccsel akarja büntetni a fiatalokat, az lemaradt az elmúlt tíz év eseményeiről” – mondta Maruzsa Zoltán az iskolaőrség bevezetéséről szóló parlamenti vitában. Az ellenzéki Párbeszédes Mellár Tamás a szocializmusról beszélt, hogy akkor nem volt iskolai erőszak. A jobbikos Ander Balázs egy borsodi cigányvajdát idézett: “a gyermek felelősség, nem állat”. Téves, felháborító, kapituláció – hangoztatta a DK-s Arató Gergely az iskolaőrségről.

Néhány nappal ezelőtt, a nemzeti köznevelési törvény vitájában felszólaló képviselők pártállástól függetlenül egyetértettek azzal, hogy az iskolákban nincs helye erőszaknak, a pedagógusok fenyegetésének, bántalmazásának. Akkor rögzítették azt is, hogy a kérdésben nem célvitát, hanem eszközvitát folytatnak – kezdte a felszólalását Maruzsa Zoltán az iskolaőrség felállításáról szóló törvényjavaslat expozéjában a parlamentben.

A köznevelési államtitkár azt mondta, hogy a pedagógusok bántalmazását meg kell szüntetni, minden szóba jöhető eszközzel fel kell lépni ellene, hogy a tanárok nyugodt, biztonságos körülmények között végezhessék munkájukat. Aztán sorolta a pedagógusok elleni erőszak eseteit, melyek szétzilálják az iskolai közösségeket. Ha valaki 13-14 éves korában képes megütni a tanárát, mert az munkára szólítja fel, egy folyamat végéről van szó – mondta Maruzsa Zoltán. Az erőszak gyökere nem feltétlenül csak az iskolában van, ebben döntő szerepet játszik a családi környezet, a szülői oda nem figyelés, az értékelvű nevelés hiánya – hangoztatta az államtitkár, az iskolai pszichológusok, a szociális segítők szerepét hangsúlyozva. Az iskolapszichológusok száma a 2010-es 998 főről 1754-re emelkedett 2019-re – mondta az államtitkár.

A legjelentősebb elemnek Maruzsa Zoltán az iskolaőri rendszer megteremtését nevezte, ami szerinte “a legtöbbet támadott eleme”: az iskolaőrség külön rendészeti szervként, a rendőrség irányítása alatt jön létre 2020. szeptember 1-jétől, körülbelül 500 köznevelési és szakképzési intézményben, ott, ahol a rend fenntartása ezt igényli. Az iskolaőrök rendszerét jelenleg kizárólag állami intézményekben vezetik be, ahol ezt az intézményvezetők kérik, az iskolák körét az EMMI és az ITM határozza meg – hangoztatta Maruzsa Zsoltán, hozzátéve: “a kormány senkire nem erőltet rá egyetlen iskolaőrt sem”.

A kormány azt várja, hogy az iskolaőrök jelenléte növelni fogja a tanárok és a tanulók biztonságérzetét, visszatartó erőt fog jelenteni a bántalmazóknak.

A javaslat kimondja: “az iskolaőr a kényszerítő eszközök közül kizárólag testi kényszer, vegyi eszköz/ gáz spray, rendőrbot és bilincs használatára jogosult, ezen kívül egyéb kényszerítő eszköz alkalmazása tilos a számára”. Az iskolaőr nem rendelkezik lőfegyverrel, mi sem gondoljuk, hogy az iskolában fegyverrel kellene bárkinek is tartózkodnia- mondta az államtitkár. A rendőrökhöz képest szűkebb, de a portásokéhoz képest érdemi intézkedésre jogosult az iskolaőr. Technikai megoldás lehet a pedagógus számára – ha a tanteremben nem képes kezelni a helyzetet – egy mobilaplikáció alapú jelzőrendszer.

A javaslat az iskolaőrt közfeladatot ellátó személynek minősíti. A tervek szerint az iskolaőr elméleti és gyakorlati felkészültségét, valamint fizikai állóképességét a rendőrség kétévente ellenőrzi.
A törvényjavaslat változtatna a 14 év alattiak büntethetőségén is, a 12 évnél idősebb fiatalok ugyanis a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt büntethetők lennének.A módosítási tervezet szerint az iskolai erőszakos cselekmények elkövetői többségében a 12-17 év közötti korosztályból kerülnek ki.

Ha a gyermeket a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen bűnösnek mondta ki, egy évre megvonják az iskoláztatási támogatást/családi pótlékot.

Maruzsa Zoltán aztán olyan programokat, képzéseket sorolt, melyek segítségével a pedagógusok feljészültek lehetnek az akár tettlegességig fajuló konfliktusok kezelésére és más, módszertani ismereteket szerezhetnek például a végzettség nélküli iskolaelhagyókról. Kiemelte a digitális gyermekvédelmi stratégiát is. Másrészt, a 8. évfolyamos tanulóknak az állampolgári ismeretek keretében meg kell ismerni a pedagógusok, orvosok, mentők feladatait, kiemelt hasznosságukat, rs jogszabályban biztosított védekmük jelentőségét.

“Felsoroltam kilenc intézkedést. Aki ezek után azt állítja, hogy a kormány az elmúlt tíz évben nem tett semmit, de most bezzeg gumibottal és bilinccsel akarja büntetni a fiatalokat, az lemaradt az elmúlt tíz év eseményeiről. Vagy csak alulinformált közösségi felületeken tájékozódik, és azért nincs fogalma arról, mi zajlik” – mondta Maruzsa Zoltán, felsorolva, milyen szakmai szervezetekkel egyeztettek.

Fidesz: “Rend a lelke mindennek”

Horváth László, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy ő a “rend a lelke mindennek“ alcímet adná ennek a törvényjavaslatnak, és arról beszélt, hogy az államnak kötelessége a tanár biztonságának és a gyerekek biztonságának a megvédése, és e jogok elsőbbséget élveznek. A családok felelősségét hangsúlyozta és a gyöngyöspatai példát hozta fel, ahol az általános iskolában korábban 200 tanuló volt. Mára ez a szám alig éri el a nyolcvanat, mert az iskolai erőszak miatt kénytelenek voltak elvinni a gyerekeket más iskolákba, mert lehetetlenné vált a tanítás. Így ezek a gyerekek “fizetik meg rendkívül igazságtalan módon az iskolai erőszaknak a számláját”, fogalmazott a fideszes képviselő, hozzátéve: ezek a gyerekek már nem fognak kötődni a saját településükhöz, Gyöngyöspatához. Azt is hangsúlyozta, hogy az iskolai erőszak kérdésében a végén mindenki rosszul jár, itt nincsen győztes. Arról is beszélt, hogy magától értetődő volt a pedagógusok tisztelete. „Lehet, hogy a világ meghaladta ezt, de változzon a világ, mi alakítói vagyunk, az államnak kötelessége fellépni az iskolai erőszak ellen” – mondta.

Horváth László arról is beszélt, hogy mindez a jéghegy csúcsa, nem szívesen beszél egyetlen tanár sem arról, “mert ez nem dicsőség a számukra”, ha velük szemben az iskolában az agresszorok győzedelmeskednek. A fideszes képviselő hangsúlyozta, hogy az iskolaőr a megelőzést, a visszatartást és ha kell, az elrettentést kell hogy szolgálja, szükség esetén gyors, hatékony fellépéssel, „mert a célpont megvédése minden más jogot megelőz”, jelentette ki, a KRESZ-ből hozott hasonlatot, és azt mondta, van egy olyan rész, amikor ott van a “stop”, a piroson sem lehet átmenni. A kényszerítő eszközök alkalmazásáról azt mondta, hogy ezeket akkor veheti igénybe az iskolaőr, ha nincs más út, “akkor kell, hogy ezek az eszközök aktív eszközzé váljanak”. Az írásbeli figyelmeztetés ugyanis már nem váltja ki a megfelelő hatást azoknál a családoknál, ahová ezek megérkeznek. Az iskolaőr ugyanakkor csak szükséges, arányos és célszerű intézkedést alkalmazhat. Puszta jelenlétével megelőzi az erőszakot, “a potenciális áldozat tudja, nincs magára hagyva a bajban” – fogalmazott. A fideszes politikus szt mondta, sz iskolai erőszak kérdésében a család felelőssége megkerülhetetlen, ez a peobléma gyökere. “Egy-két eset kapcsán látják, hogy a családok aktív szerepet játszanak az agresszióban, ha a család megjelenik az iskolában és aztán ez tömegverekedéssé fajul”.

Jobbik: idézet a cigányvajdától: „a gyermek felelősség, nem állat”

Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka azzal kezdte a felszólalását, hogy támogatni tudják, “de nem teljes mellszélességgel” a kormány javaslatát. Sokszor elhangzott, hogy az erőszak gyökere a család – mondta a politikus és olyan példákat idézett, hogy egy 13 éves diák összeverte a tanárát, csak mert az nem hallgatta meg, egy másik megtépte a tanárát, Nagykátán egy agresszív diák úgy megrúgta a tanárát, hogy eltört a térde, és sorolta a további példákat is. Ander Balázs szerint “a gyerek a legnagyobb áldozat”. Arról beszélt, hogy nagyon fontos, hogy milyen a mintázat a családon belül, hogy ne forduljon elő újra, hogy mint Pesterzsébeten történt a magukból kivetkőzött diákok „mint a megvadult páviánhorda rontottak rá az oktatójukra”. Tűrhetetlen, elfogadhatatlan hozzállás ez, ezzel a bajjal valamit kezdeni kell – tette hozzá. A jobbikos képviselő szerint arra, hogy “hol a hiba”, ki kell mondani: sok esetben valóban a családban. Ez politikai kérdés, a nevelés-szociológiai szakemberek szerint is óriási a jelentősége, hogy milyen értékrend vésődik be egy családban a gyerekek habitusába, milyen közegbe nő fel. Aztán Göncz Ibolyától idézett A gyermekvédelem és iskola című kötetből : “ha a gyermek mint érték nem úgy értelmezendő a családok életében mint szociális támogatási lehetőség, ha nem a megélhetés forrásaként minősül”, hanem a szeretet, a harmónia az életigenlés megtestesítőjeként tekintenek rá”, az lenne az ideális Ander Balázs szerint. Nagyon nem mindegy, hogy egy gyerekeknek a fejére lexikonok potyognak otthon vagy demizson – fogalmazott.

Aztán a jobbikos politikus egy borsodi cigányvajdának, Lakatos Attilának a mondását idézte – “lefordítva egy közérthető mondatra” -miszerint „a gyermek felelősség, nem állat”. Ander Balázs a legjobb befektetésnek az oktatást nevezte, de a Jobbik nevében nehezményezte, hogy nagyon kevés a forrás a felzárkóztatásra és egy észak-bolgár példát említett, illetve egy szingapúri modellt, ahol a 14 százalékos maláj kisebbséget sikerült integrálnia a többségnek. Mint mondta, nem akar etnikai kérdést csinálni az iskolaőrségből, de a szakképzőket fölhozva “elgettósodásról” beszélt. Ahol ugyanis legalább 20 százalékos a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya, az iskolaigazgatók 90 százaléka szerint már speciális problémák keletkeznek. Mint mondta, nem akar mindent az állam nyakába varrni, a másik oldalon is van felelősség, “nem megyünk ugyanis be az iskolába, hogy ott ellapátoljuk a tanárokat”.

KDNP: Nem tűrhetjük, hogy a deviancia utat nyerjen

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy az iskolaőrség felállítása kis részét érinti az iskoláknak, elfogadhatatlan, felháborító a pedagógusok bántalmazása, nem tűrhetjük, hogy a deviancia utat nyerjen, nem elég ezt a jelenséget szankcionálni, komplex cselekvési megoldásra van szükség. A családok felelősségéről hangsúlyosan szólt, nem mindegy, hogy milyen közösségből, szocializációs környezetből érkezik az iskolába a diák. Nacsa Lőrinc is kiemelte, hogy az iskolaőr az arányosság és a szükségesség mértékének megfelelően alkalmazhat kényszerítő eszközöket, hogy megszakítsa a jogsértő magatartást.

DK: Téves, felháborító, elhibázott

Arató Gergely, a DK vezérszónoka tévesnek, felháborítónak, elhibázottnak és károsnak nevezte a javaslatot, elismerve, hogy erőszaknak nincs helye az iskolában és nem jó a helyzet. A pedagógusok eszköztelenek, és ez nem az ő személyes felelősségük, hanem ez a rendszernek a felelőssége – mondta. Aztán arról beszélt, hogy az iskolaőrök, a „félig-meddig rendőrök” alkalmazása kapitulációt jelent. Ezzel az állam felteszi a kezét, és az iskola belátva, hogy nem bírnak a gyerekekkel. Az iskolaőrség rossz eszköz, hiszen nem elfogadható, hogy az a kiindulópont, hogy a tanár csak akkor tudja végezni a munkáját, ha mellette áll egy rendőr gumibottal, bilinccsel és paprikaspray-vel. „Mikor kell gumibottal megvernie a 12 éves gyereket, megbilincselnie vagy paprikaspray-vel lefújnia?” – vetette fel. Arató Gergely azt is szóvá tette, hogy az iskoláztatási támogatást, azaz a családi pótlékot vonják meg az erőszakos bűncselekményt elkövető iskolásnak a családjától. “Ennek a gyereknek nem kell majd ennie? Nem kell neki bérlet, hogy elmenjen az iskolába?” – sotolta a kérdéseket, szóvá téve, hogy az iskolákba innentől kezdve az iskolaőr lesz a főnök, nem a pedagógus, “és ez egy teljes tévedés”.

LMP: Jól hangzott elsőre, de a gumibot, bilincs, paprika spray…

Hohn Krisztina, az LMP vezérszónoka azt mondta, hogy elsőre örült a törvényjavaslatnak. De „addig hangzott jól a javaslat”, amíg a felsorolásban meg nem látta a gumibotot, a bilincset és az alkalmazandó vegyi fegyvereket, a paprikaspray-t. Amikor ez a szeme elé került, “egy kicsit megtántorodott”. Erőszakra erőszak lehet-e a válasz? – vetette fel Hohn Krisztina, aki a reményét fejezte ki, hogy az orvosi alkalmassági vizsga átfogó és alapos lesz az iskolaőröknél. Mint mindta sem ő nem döntötte el, sem a frakció még, hogyan szavaznak.

Párbeszéd: A szocializmusban nem volt iskolai erőszak

Mellár Tamás, a Párbeszéd vezérszónoka azzal kezdte, egyetért azzal, hogy erőszaknak nincs helye az iskolában. Ő is azt vetette fel, hogy erőszakra lehet-e erőszak a válasz, szerinte az iskolaőrség nem megoldás, ez a legdurvább, legdrasztikusabb megoldás, ami nem is megoldás szerinte. Mivel a cél az “elrettentés”, az erőszakot szülhet, de így csak eszkaláció jöhet, egyre erősebb lesz a szegregáció, a gettósodás – prognosztizálta a képviselő. A családok felelősségét elismerte, de felvetette: “a család ahonnan az agresszív gyerek jön, az miért olyan”? Aztán szóvá tette, a hátrányos helyzetű családokban felnövő gyerekek sem rossz embereknek születnek, a családok közötti jövedelemkülönbségek nem teszik lehetővé, hogy pozitív módon beilleszkedjenek a társadalomba. Ezért alakulnak ki náluk a hibás, rossz magatartáshibák szerinte. “A kormány próbálja az alacsony jövedelmű családok helyzetét javítani, mert ez jelentős mértékben javíthatná az iskolai agresszió kérdését is” – mondta és elhibázott szociálpolitikáról beszélt.

Mellár Tamás utána arról beszélt, hogy ha belegondolnak egy 50-60 évvel ezelőtti töténetbe – “tudom, akkor még szocializmus volt” – de egyáltalán nem volt iskolai agresszió, mert akkor a romák számára is volt egy alternatíva, lehetőség az iskolai felzárkóztatásra. A szocializmusban mindenkinek, a romáknak is volt munkahelye és a romáknak is volt perspektívája – emlékezett vissza Mellár Tamás a szocializmusra. Felhozta a Cserdi példát is, mint eredményes modellt, és azt mondta: nem azzal lehet megoldani az iskolai erőszak problémáját, ha iskolaőrséget hoznak létre. Végül érdekesnek nevezte, hogy az expozéjában Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár azt mondta, hogy az egyházi iskolákba nem kerül bevezetésre az iskolaőrség, szerinte “ez nem véletlen”, hiszen oda is a jobbmódúak iratják a gyereküket. Mellár Tamás szerint a probléma komplex kezelésére van szükség, mert az ország két részre szakadása újabb erőszakot szül majd.

Iskolaőrséget hoznak létre ötszáz iskolában

Forrás: atv.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük