Otthonra lelt zománcművek: Lantos az arborétumban

admin 2020.12.09.2021.01.28. 0 Comments

Egy efemer kiállítás erejéig Lantos Ferenc és a Pécsi Műhely alkotóinak munkái a Budai Arborétumban álltak. Az eseményről kisfilm is készült.

A járványhelyzet miatt újabb online show-val jelentkezett az acb Galéria: videójukban a Széchenyi-díjas művészettörténésszel, Keserü Katalinnal látogattak el a Budai Arborétumba, ahol az ott kihelyezett zománcművekről, Lantos Ferencről, a természet és az ember kapcsolatáról, valamint az ötvenéves bonyhádi zománcművészeti alkotótelepről beszélgettek. A szabadtéri kiállítás fotódokumentációja és a kisfilm online megtekinthető.

A mostani tárlat előzményeként tekinthető a Vasarely Múzeum 2019-es Kopeczky Róna és Pócs Veronika kurálta Égetett geometria kiállítás, ami a Bonyhádi Zománcgyár 1968 és 1973 közötti éveiről mesélt. Ebben az időszakban minden nyáron két hétre képzőművészek szellemi műhelyeként működött a gyár. A közösséget Lantos Ferenc fogta össze, hozzá pedig neves képzőművészek csatlakoztak, mint például Bak Imre, Fajó János, Ficzek Ferenc, Hopp-Halász Károly, Kismányoky Károly, Major Kamill, Papp Oszkár, Pauer Gyula, Pinczehelyi Sándor, Szelényi Lajos és Szijártó Kálmán.

A Pécsi Műhely alkotói tevékenysége jóval több volt a zománccal való puszta kísérletezésnél, egy új technika kipróbálásánál. A közös idő, az egymástól való inspirálódás és a szellemileg szabad közeg lehetőséget adott bizonyos művészeti kérdések megvitatására és azok kidolgozására.

Lantos Ferenc: Ismétlődő elemek, 1971 (42 db zománcozott acéllemez, darabonként 20×20 cm)

Az idelátogató művészek merítettek a Bauhaus vizualitásából és szellemiségéből. Fontos igazodási pont volt Kassák Lajos, aki társadalmi produktumként tekintett a művészetre és az azon keresztül teremthető új világ foglalkoztatta. A művészek munkáikban azt vizsgálták, hogy miként lehet a művészetet mindenki számára elérhetővé tenni, demokratizálni. A filmben feltűnik Vasarely Déli pályaudvarnál álló Zsolnay-kerámiaelemekből álló szobra is, ami szép példája annak, hogy ezekből az indusztriális elemekből, mint a zománc vagy a kerámia, valódi térelemet lehet varázsolni.

A képzőművészet valóban ki tud lépni a valóságba, bárki számára elérhetővé válhat.

Lantos Ferenc három Térelemtanulmánya 1968-ból (12 darab zománcozott acéllemez, darabonként 30×30 cm)

Különleges a párbeszéd az Égetett geometria és a efemer szabadtéri kiállítás között. A jelen tárlat bizonyos szempontból a tavalyi folytatásaként is értelmezhető. Ahogy akkor, úgy most is döntően a szellemi műhely vezetőjének, Lantosnak a munkái szerepeltek. Ugyanakkor ahogy a Pécsi Műhely tagjainak munkái külön termet kaptak az Égetett geometrián, úgy az Arborétumban (és a Tüskecsarnok körül) is Ficzek Ferenc kivételével a műhely összes tagja jelen van. Így a Pécsi Műhely tagjai zománcműveiken keresztül megelevenednek, szellemük szinte láthatóvá válik.

Amikor még senkise voltam, / fény, tiszta fény, /a kígyózó patakokban / gyakran aludtam én.

Ezek a zománcozott acéllemezekből felépülő kompozíciók otthonra leltek a Budai Arborétum fái, bokrai, sétányai között. A műalkotásokat ugyanis már eredetileg sem a múzeumok semleges tereibe szánták az alkotók. Ezeket középületek külső és belső falára tervezték, hogy azok egy demokratikusabb vizuális univerzum eszközévé váljanak.

Most, a Budai Arborétum kertjében sétálva ezek a műalkotások mintegy véletlenül kerültek az arra járók szeme elé. Meglepetésszerűen és nagyon elevenen hatottak ebben a környezetben. Megmutatták, hogy milyen is az, amikor a művészet élővé válik. Ezek a mindenki által hozzáférhető műalkotások ugyanis együtt lélegeztek a természettel, a látogatókkal, egyszerre kiemelkedtek a tájból és idomulnak ahhoz.

Kapcsolódási pontot jelentettek a természet és a város, a táj és az épített környezet, a művészet és az élet között.

Pinczehelyi Sándor: Cím nélkül, 1972. (8 db zománcozott acéllemez, darabonként 45×45 cm)

Hogy majdnem valaki lettem, / kő, durva kő, /hegylejtőn jég-erezetten / hömpölygetett nagyerő.

A Pécsi Műhely képzőművészei számára a kiindulópontot mindig a természetben fellelhető minták és motívumok jelentették. Lantos a természet belső logikáját és mesterét, Martyn Ferencet követve fejlesztette ki természetelvű absztrakcióját, a racionális és organikus szemlélet különleges egyensúlyát. A kiállított művek harmonikus egységben álltak a tájjal. A gömbölyű, a részeket egymással összekapcsoló ívek, a szisztematikus vonalak nemcsak az alkotók formaérzékenységét láttatják, de a természetben tapasztalható összefüggések képi megteremtésére irányuló vágyukat is. Ezek a mozogni látszó, dinamikus formák absztrakt tájakké állnak össze. Miközben kiemelkednek a környezetükből és megszínesítik azt, éppúgy eggyé is válnak vele.

Hopp-Halász Károly: Cím nélkül, 1969. ( 4 darab zománcozott acéllemez, darabonként 45×45 cm)

Nagyon szép, ahogy az efemer kiállítás kurátorai, Fenyvesi Áron, Heszky András, valamint Kriston Levente úgy rendezték e térbe a munkákat, hogy azok a legtöbb esetben rímeltek a környezetük motívumaival, mintázataival. Hopp-Halász Károly sárga zománca egy pálma mellé került: az alkotó a növény sugaras levélmotívumát egyszerűsítette le és alakította geometrikus kompozícióvá. Kismányoki Károly lírai, nőies, girbe-gurba formái remekül rímelnek a mellette álló, plasztikus női szoborra. Lantos tulipános zománcai jól passzolnak a Tüskecsarnok hasonló, négyzet alapú gúláihoz. A videóban Keserü kiemelte: Lantosnál a nyíl a világ középpontjához való kapcsolódást is jelentheti.

Lantos Ferenc: Tulipán

Pinczehelyi Sándor fekete-fehér zománca izgalmasan létesít kapcsolatot a Szent István Egyetem könyvtára előtti fal átlójával és négyzetes elemeivel. Igazán lírai, ahogy ebben a tárlatban összekapcsolódik a múlt és a jelen is. Lantos ezeket a műveit maga is installálta a természetbe egy-egy fotó erejéig. Az erről készült archív dokumentáció fel is tűnik a Heszky András rendezte kisfilmben is.

Lényegében Lantos gesztusát parafrazálták, amikor ezeket a műveket egy napra újra a tájba helyezték el.

Pinczehelyi Sándor: Fekete-fehér zománc No. 1, 1971. (12 db zománcozott acéllemez, darabonként 30×30 cm)

Érzelmes az acb-s videómunka utolsó jelenete. Keserü elrévedez, majd Weöres Sándor Ének a határtalanról versét olvassa fel a Gellért téren, Dévényi Sándor kútja mellett, amin egyébként feliratként meg is jelenik ez a költemény. A jelenetben Keserü Jegenyés János Galaxis zománcát egy lámpa fényénél megvilágítja. Ez a néhány pillanat teli van sejtelmességgel, misztikummal. Megidézi, hogy a hetvenes években élt alkotók vágyát, hogy a jövőben a földi kötöttségektől megszabadulva az univerzum egy másik pontján, akár a Holdon is bemutathassák alkotásaikat. A természet és művészet kapcsolata ezen a ponton ki is tágul: itt már a művészet és a világűr viszonyáról van szó. El is képzeljük, hogy ezek az alkotók ott vannak a magas égben és lángként tekintenek ránk.

Részlet a kisfilmből, Jegenyés János Galaxis című zománcmunkájával

És végül élni derültem, / láng, pőre láng, / aszerte határtalan űrben / mutatom valódi hazánk.

Ez a kiállítás most különösen fontos ebben az időben, amikor úgy vágyunk a valódi művészeti élményekre, mint egy falat kenyérre. Az acb Galéria munkatársainak érdeme, hogy megtalálták a módot, amelyben ezek a zománcművek megkapják méltó helyüket. Keserü Katalin pedig nagyszerűen tolmácsolja a Pécsi Műhely szellemiségét. Miközben a film hasonló befogadói élményt vált ki, amit a valós kiállításnézés jelent.

Aki pedig vágyik arra, hogy élőben, tapintható közelségben élvezze ezeket a zománcműveket, annak érdemes személyesen is ellátogathatnia az acb Galériába. Ott december 11-ig megtekinthető a Rokonvilágok kiállítás, amely Lantos pályájának arra az időszakára fókuszál, amikor rátalált vizuális nyelvének központi motívumára: a körre. A Rokonvilágok olyan papírmunkákból és festményekből válogat, amelyek feltárják a már alapvetővé vált kör formai, stiláris és szerkezeti tekintetben egyaránt változatos és progresszív karakterét Lantos motívumkészletében.

kultura.hu

Otthonra lelt zománcművek: Lantos az arborétumban

Related

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Megosztás:

Related

You May Also Like

„Ha valaki mély meggyőződéssel csinál valamit, annak ereje van”

„Ezek novellának látszó versek vagy versnek látszó novellák?”

Restaurálják Pompeji második világháborúban megsérült épületének egyes részeit

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása