A naperőművek miatt óriási fejlesztések jönnek a magyar villamosenergia-rendszerben
Az Átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelligens hálózatfejlesztései céljára a kormány változatlanul közel 104 milliárd forintnyi uniós támogatással számol az EU története legnagyobb ösztönző csomagjából. Ez is jelzi, hogy kiemelkedően fontos területről van szó, melynek fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy további naperőművek legyenek integrálhatók a hazai villamosenergia-rendszerbe és folytatódhasson az elektromos autók terjedését is magába foglaló elektrifikáció az ellátásbiztonság veszélyeztetése nélkül.
A kormány az eredetileg tervezett 2956,69 milliárd forint valamivel több mint harmadát, 1033,98 milliárd forintot fordítana összességében klímapolitikai célokra 2026-ig az az uniós helyreállítási program (lásd a keretes írást), illetve a HET keretében elérhető uniós forrásokból. Ez a csökkenés a magyar HET teljes keretösszegének zuhanásánál is nagyobb arányú, hiszen míg eredetileg az 5797,10 milliárd forintos keretösszeg 51 százalékát szánták a klímacélok teljesülésére, addig az új terv a teljes, 2511,27 milliárd forintos keretösszeg 41,17 százalékát jelöli ki erre a célra. (Ezzel együtt a terv továbbra is megfelel az Európai Bizottság azon kritériumának, mely szerint a felhasznált források legalább 37 százalékát zöld beruházásokra és reformokra kell fordítani, összhangban az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseivel.
Zöld átállás
A Miniszterelnökség koordinációjával készült aktuális Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv 9 komponenséből 7 szolgálja kisebb-nagyobb mértékben a klímacélok elérését. A legnagyobb, 100 százalékos mértékben az ’Energetika (Zöld átállás)’ komponens 262,29 milliárd forintos keretösszeggel, de egyebek mellett a 631 milliárd forintos keretösszegű ’Fenntartható zöld közlekedés’ közel 83 százaléka, valamint a 103 milliárd forintos keretösszegű ’Átállás a körforgásos gazdaságra’ komponens több mint 65 százaléka is ilyen beruházásokhoz járul hozzá.
A klímacélok teljesülése a HET-ben:
Az eredeti tervben az energetikai komponensre 493,44 milliárd forintot terveztek fordítani, ez az új tervben 262,49 milliárd forintra csökkent. A tervek közül egy az egyben kihúzták az Okos mérés elterjesztése tételt (29 milliárd forint), valamint az Új megújuló energiatermelő fotovoltaikus kapacitások támogatása tételt (110 milliárd forint), de a hasonló célú, Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva című tétel szintén hatalmasat, több mint 92 milliárd forinttal 158 759 146 800 milliárd forintra csökkent.
Becsült költség az új HET-ben:
A változatlanul közel 104 milliárd forint becsült költséggel a tervben szereplő Átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelligens hálózatfejlesztései tétel érintetlenségét az magyarázza, hogy a hálózati fejlesztések elengedhetetlenek a naperőmű-kapacitás növeléséhez. Magyarország stratégiai célja, hogy a szén-dioxid-mentes villamosenergia-termelés aránya a jelenlegi 60 százalékról 2030-ra 90 százalékra emelkedjen, és a hazai beépített fotovoltaikus kapacitás 2030-ra meghaladja a 6 000 MW-ot, 2040-re pedig megközelítse a 12 000 MW-ot a jelenlegi (több mint) 2 000 MW-ról. Az ütemterv szerint a hazai naperőművek beépített kapacitása 2026 körül meghaladhatja a 4000 MW-ot, vagyis a jelenlegi értékhez képest megduplázódhat – a fejlesztések fő célja az ezt lehetővé tevő hálózati kapacitás megteremtése.
Az időjárásfüggő megújuló alapú energiatermelés decentralizáltan kapcsolódik a kis- és középfeszültségű, avagy naperőművek esetén a nagyfeszültségű elosztóhálózatokra, emiatt a 2030-ra tervezett beépített naperőművi kapacitás hálózatra csatlakoztatása országosan minden engedélyes számára jelentős bővítést igényel mind az átviteli- mind az elosztói hálózatokon.
portfolio.hu
