Egyre inkább a pénzről szól a jogállamisági vita Magyarországgal

„Öt őrült nő és két normális férfi” – Gwendoline Delbos Corfield zöldpárti EP-képviselő elmondása szerint így jellemezte az Európai Parlament egyik tagja a múlt héten Magyarországon vizsgálódó EP-delegációt. A megkülönböztetés annak szólhatott, hogy a hét tagú delegációból öten (történetesen az öt nő) azok közé tartoznak, akik kritikusak a magyar kormánnyal, míg a két férfi (a szélsőjobbos, EU-szkeptikus frakciók tagjai) a magyar kormány támogatói, nem véletlen, hogy a kormánymédiában is ők nyilatkoztak nagy terjedelemben.

A bizottság tagjai hétfőn az Európai Parlamentben adtak számot a küldetésükről, de lényegében azt ismételték meg, amit már a pénteki magyarországi tájékoztatójukon is elmondtak. Delbos-Corfield elmondta, hogy a programjuk nagyon feszített volt, több mint száz emberrel találkoztak, akik közül 85-tel tárgyaltak is. Igyekeztek a napirendet kiegyensúlyozottan összeállítani, az előkészítő munkában a küldöttséget adó mind a hét parlamenti frakció részt vett.

A képviselő továbbra is nagyon rossz élményként emlékezett a Kúrián folytatott megbeszélésükre, ahol általában nem válaszoltak a kérdéseikre, amikor mégis, akkor az egyik kúriai vezető

tényleg elég agresszív volt.

A bizottság elnökeként kritizálta, hogy sem a Kúria, sem az Alkotmánybíróság elnöke nem rendelkezik bírói gyakorlattal, és a bírói függetlenséget csorbítja az ügyek áthelyezésének gyakorlata. Tapasztalatait úgy foglalta össze, hogy aggasztónak tartja az átláthatatlan közalapítványi rendszer fokozott használatát a kulturális és tudományos területen, a jogi és az alkotmányos rendszer „lezárását” a Fidesz részéről és a kormányzati reakció hiányát a Pegasus-üggyel kapcsolatos vádakra.

Az Európai Néppárt részéről Isabel Wiseler-Lima azt mondta, hogy sok kifogásukra érkezett az a válasz, hogy máshol is hasonló rendszer működik, a képviselő szerint azonban nem egyetlen téren van komoly gond Magyarországon. A szociáldemokrata Bettina Vollathban a látogatás után kialakult az a határozott meggyőződés, hogy

a jogállamisági mechanizmus mielőbbi alkalmazására van szükség Magyarországon.

A „két normális” közül az egyik, a Marine Le Pen pártjához tartozó Nicolas Bay úgy látja, hogy ez volt a választási kampány kezdete Magyarországon, az aggodalmakat semmi sem támasztotta alá. A másik „normális”, a spanyol Jorge Buxadé Villalba szerint a delegáció vezetője csak a saját személyes véleményét mondta el, amit semmivel sem sikerült igazolni. A képviselő szerint egyébként Magyarországon, ahol a kormánypárti és az ellenzéki sajtó aránya 50-50 százalék, nagyobb a sajtószabadság, mint Spanyolországban.

Bár az Európai Parlamentnek nincs szerepe a helyreállítási pénzek kifizetésében, Gwendolin Delbos-Corfield felrótta az Európai Bizottságnak, hogy nincs kellő garancia arra, hogy Magyarországon az uniós források el is jutnak a végső felhasználókhoz. Ezzel kapcsolatban egyébként szerdán külön napirendi pontként foglalkozik az Európai Parlament a magyar és a lengyel helyreállítási alapok sorsával. A plenáris ülésen az Európai Bizottságnak kell majd számot adnia a tárgyalások állásáról. Delbos-Corfield azt is elmondta, hogy Magyarországon az adóbevételek fölött a kormányzat rendelkezik, az adófizetők pénze pedig központosított módon kerül elosztásra.

Az Európai Parlamenti vizsgálóbizottság jelentése a következő hónapokban készül el. Ez tulajdonképpen a Magyarországgal szembeni 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását kiváltó Sargentini-jelentés „utókövetése”, vagyis az ott megfogalmazott kifogások felülvizsgálata, illetve az újabb fejlemények összefoglalása. Ez azonban már nem befolyásolja magát az eljárást, amellyel kapcsolatban a tagállamok holtpontra jutottak és nem tudnak a továbblépésről megállapodni.

hvg.hu