Száz év után újraegyesülnének az írek

Száz évvel ezelőtt, 1921-ben aláírták az angol–ír egyezményt, amely kimondta Írország szétszakadását – kettéosztották a túlfűtött politikai helyzetben lévő szigetországot: létrejött az Ír Köztársaság és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország. A BBC az elmúlt hetekben készített egy felmérést. Az észak-írországi protestánsok 49 százaléka arra voksolt, ha népszavazás lenne arról, hova tartozzanak, ők inkább maradnának a brit korona alatt. Az írországiak 51 százaléka egy népszavazás esetén az ír sziget egyesítése mellett lenne.

A történelmi keretek alapos megismerése miatt messzire kell visszamenni, ha Írország történelmét vizsgáljuk. 1801-ben létrejött a Nagy-Britannia és Írország Királysága névre keresztelt állam. A két királyság ezzel megszűnt perszonálunióként működni: hivatalosan is az angol, majd a nagy-britanniai király uralkodott az Ír Királyságban.

Megannyi konfliktus terhelte ki a katolikus írek és a protestáns – anglikán – britek kapcsolatát, mégis fenn tudták tartani a királyságot egészen az I. világháborút követő, 1919–1921-es ír szabadságharcig, amikor az írek kiharcolták függetlenségüket.

AZ ANGOL–ÍR BÉKE EGYBEN AZT IS JELENTETTE, HOGY KIKIÁLTOTTÁK AZ ÍR KÖZTÁRSASÁGOT, ÉS LÉTREJÖTT ÉSZAK-ÍRORSZÁG.

Ezt követően V. György brit király nyitotta meg 1921. június 22-én Belfastban az első észak-írországi parlament ülését.

Az 1970-es évektől kezdve az Ír Köztársaság rendezte viszonyát Londonnal, ám Észak-Írországban másképp áll a helyzet: polgárháború szerencsére nincs, de a fő konfliktus a hovatartozásból fakad. A két legnagyobb párt ma a köztársaságpárti – ők a katolikus írek – Sinn Féin és a protestáns Demokratikus Unionista Párt (DUP) az Ír-sziget északi részén. Mondani sem kell, hogy mindkettő teljesen eltérően látja Észak-Írország helyzetét. Az északír politikában meghatározó jelentőségű a nemzeti identitás kérdése.

index.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.