Tibeti zászló is előkerült a Fudan Egyetem alapítványáról szóló törvény vitájában

Nyíltan a kínai kommunista pártnak az ügynökévé vált az európai közösségben a magyar kormány – mondta Szél Bernadett csütörtöki parlamenti felszólalásában a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló törvény általános vitájában.

Szél, aki tibeti zászlót kanyarított a vállára, a hazaárulás minősített esetének nevezte a Fudan Egyetem budapesti campusának létrehozását. Szerinte a kínai hitel felvétele egyet jelent a nemzeti szuverenitás feladásával. Az árulást rajta kívül is emlegette több ellenzéki felszólaló, így Varga-Damm Andrea (független), aki „kínai kommunista párt saját keltetőjének” nevezte a kínai egyetemet, vagy Szilágyi György (Jobbik), aki szerint Orbán Viktor a képzés és oktatás célja mögé bújtatva próbál nemzetközi támogatókat szerezni magának.

Az ellenzéki felszólalók emellett kritizálták a drága beruházást, és hogy a hazai felsőoktatástól rengeteg pénzt vont el a kormány. Előkerült a hazai egyetemi fizetések és a Fudanon ehhez képest várható magasabb bér okozta feszültség és elszívó hatás is.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára az ellenzék kritikákra reagálva kiemelte, hogy a kínai hitel felvételéről nem született még döntés, ahogy a beruházásról sem, így a költségei sem biztosak még.

Arra, hogy a Fudan-beruházás 540 milliárd forintba fog kerülni, míg a teljes magyar felsőoktatás éves finanszírozására 453 milliárd forintot költenek, az államtitkár úgy reagált, hogy megtévesztő egy beruházás költségének összevetése a felsőoktatás finanszírozásának költségével. Szerinte a magyar egyetemek fejlesztésére szintén sok száz milliárd forint áll rendelkezésre.

A kritikára, miszerint a Fudan a magasabb oktatói fizetésekkel elszívja majd a magyar felsőoktatásból a munkaerőt, azt felelte, hogy reményei szerint a Fudan valóban meg fogja fizetni oktatóit, de az egyetemi modellváltás célja is éppen az, hogy magasabb fizetést kaphassanak a magyar egyetemek oktatói.

Schanda Tamás szerint mivel a világ kutatóinak 25 százaléka Kínában dolgozik, „több mint bűn” lenne nem kapcsolatban lenni Kínával. A nemzeti érdek ellen van tehát, hogy a baloldal támadja ezt a beruházást.

Az államtitkár előzőleg expozéjában „különösen komoly tudománydiplomáciai sikernek” nevezte, hogy elsőként Magyarországon indít külföldi helyszínű saját képzést a világ 34. legjobb egyetemeként számon tartott Fudan. Kiderült ezen kívül, hogy Az egyetemen négy kart indítanak majd:

• bölcsészettudományi és társadalomtudományi,
• természettudományi és mérnöki,
• közpolitikai és üzleti, valamint
• orvostudományi kart.

Szerinte a Fudan hozzájárul, hogy a vele együttműködő magyar egyetemek is előbbre léphesenek a nemzetközi ranglistán, és hogy a Fudan Egyetem révén – ahova külföldi állami vezetők, Nobel-díjas közgazdászok és külföldi nagyvállalatok alapítói látogatnak – Budapest is becsatlakozhaz a világ kiemelt szaktekintélyeinek és professzorainak útcéljai közé, és az egyetem Budapestre fogja vonzani Európa tehetséges fiataljait, és segíti a Kína és Magyarország közötti további gazdasági kapcsolatokat is.

hvg.hu