Kis BL, nagy ugródeszka – Moncz Attila publicisztikája

Két forduló, három (esetleg négy) magyar játékos, öt (vagy hét) mérkőzés. A másik oldalon pedig két forduló, két játékos, nulla mérkőzés. Mindkét számsor a Bajnokok Ligája főtáblájáról való, csak amíg az első az ifik csoportköréből (hivatalos nevén UEFA Youth League), a másik pedig a világ legnépszerűbb klubsorozatából. A pályára lépők számában az ősszel már biztosan a „kicsik” viszik el a prímet, hiszen a BL-be mindössze Gulácsi Pétert és Willi Orbánt nevezték a honfitársaink közül, de alighanem a főtáblás mérkőzések számában is előbbiek nyernek, hiszen sérülésük, illetve rehabilitációjuk miatt válogatott ászaink egyelőre pihennek. Nem úgy Yaakobishvili Áron (17 éves) a Barcelonában, Német Hunor Vajk (16) és Szűcs Tamás (18) az FC Köbenhavnban, illetve az osztrák-magyar kettős állampolgárságú (a szülők magyarok, ő Sopronban nevelkedett, de már a „sógorok” korosztályos válogatottja, viszont a sorozat oldala magyarként tünteti fel) Jánó Zétény (18). Közülük a kapus Yaakobishvili mindkét meccset végigjátszotta, a középpályások közül Jánó „csak” kétszer kezdett, Németh rendre csereként szállt be, míg Szűcsnek egy mérkőzése van, de az egy magyar gól az ő nevéhez fűződik. És a nigériai apától, illetve magyar anyától született Michael Okeke (17) bemutatkozása sincs már messze a Manchester Cityben, hiszen ő mindkét találkozót a kispadon ülte végig. Ami pedig még közös mindegyikükben: csapatuk veretlenül vezeti csoportját, holott többek között olyan sztárcsapatok műhelyeivel kell megküzdenie, mint a Bayern München, az Inter vagy az FC Porto.

Az UYL főtáblás része pontosan követi a Bajnokok Ligája résztvevőit, illetve menetrendjét, ugyanakkor jó fél évtizede az UEFA úgy döntött, a korosztályos bajnokok előtt is nyit egy kiskaput, és létrehozta a bajnoki ágat is. A 2023–2024-es kiírásban a Puskás Akadémia képviseli hazánkat, a Qabala elleni idegenbeli 1–1 legalábbis jó előjel az október 25-i visszavágó előtt. Az azeriekkel együtt még három akadályt kell leküzdenie a Puskásnak, hogy főtáblás, egyszersmind nyolcaddöntős legyen a fiatalok elitligájában. Ott még sohasem szerepelt magyar csapat, legközelebb az MTK állt hozzá, amely első magyar együttesként élte meg itt a tavaszt, de 2023 elején az Ajax elleni playoffban kiesett. A csoportkörbe pedig csak papíron jutott be magyar csapat, hiszen bár a Ferencváros 2020 őszén a nagyok között bekerült a BL-be, így automatikusan lett volna helye az U19-es csapatának az UYL-ben, de a koronavírus-járvány miatt az európai szövetség törölte a 2020–2021-es kiírást.

Az UEFA a 2013–2014-es idény óta működteti az U19-es együtteseknek kiírt sorozatot, amelynek eddigi eredményei kiegyensúlyozott képet mutatnak. A kilenc széria alatt öt nemzet képviseletében hét csapat nyert (csak a Chelsea és a Barcelona duplázott), további három (három másik nemzetből!) döntőzött. A „nagy” BL-ben ugyanezen időszakban a top 5 bajnokság képviselőit leszámítva senki sem fért be a fináléba, mi több, ezen évtized alatt rajtuk kívül csak a holland Eredivisie tudott elődöntőst adni, azt is csak egyszer, 2019-ben az Ajaxot. Ezen elképesztő erőkoncentráció közben üdítőként hat, hogy az UYL-t akár a surranópályáról is meg lehet nyerni, mint legutóbb a bajnoki ágról érkező AZ Alkmaar.

Természetesen azt nem állítom, hogy aki játékosként a Youth League-ben szerepel, annak garantált helye lesz a felnőtt Bajnokok Ligájában, de azt igen, hogy ugródeszkának több mint kiváló. Egyrészt feltehetjük a „Szoboszlai-szemüveget”, hiszen azon keresztül ma mindent másképp látunk és eladhatunk: Dominik a 2017–2018-as sorozatban a nyolcaddöntőig jutott a Salzburggal, „útközben” egy gólt és hat gólpasszt könyvelhetett el (a Sporting elleni, 5–2-es győzelmet hozó playoffmeccsen 1+3 volt a mérlege!), a következő évadban pedig már a felnőtt „bikák” között is bemutatkozhatott. És ha majd a Liverpoolban összeáll a Szoboszlai, Stefan Bajcetic, Harvey Elliott középpályássor, elmondható, ez színtiszta UYL-es egység De válogatott sztárjaink közül Kerkez Milos is pályára lépett az UYL-ben, míg a nemzetközi nagyágyúknál Kylian Mbappét, Joao Félixet, Marcus Rashfordot, Rúben Diast és Matthijs de Ligtet említeném. Ráadásul már eljutottunk odáig, hogy Mason Mount és Andreas Christensen személyében két olyan futballista is akad, aki mindkét BL-t megnyerte (rendre a Chelsea-vel), míg például Munir el-Haddadinak UYL (Barcelona)+Európa-liga- (Sevilla), Tammy Abrahamnek pedig UYL (Chelsea)+Európa-konferencialiga-győzelem (Roma) szerepel a dicsőséglistáján.

„Ez az utolsó fejlődési lépés az elit felé, ahol már nem csupán az a nyomás nehezedik rájuk, hogy a legjobb futballisták ellen játszanak, hanem az is, hogy sokan figyelik őket, a tévében is láthatók. Olyan, mintha az igazi versenyeken lennének, úgyhogy szerintem ez kulcsfontosságú a labdarúgók fejlődésében – érzik is ezt a nyomást – jegyezte meg a sorozatról Maxwell, az UEFA korábbi fejlesztési igazgatója. – Itt a korosztály legerősebb versenyszituációiban fejlődhetnek a játékosok, ezzel együtt, az oktatási programok segítségével, rengeteg hozzáadott értéket teremthetünk a számukra.” A brazil hajdan balhátvédként az Ajaxban, az Interben, a Barcelonában és a PSG-ben is megfordult, 2017-es visszavonulásakor 31 klubtrófeával a legjobb volt a profik között (aztán Dani Alves lekörözte), így nem feltétlenül csak a PR-t kell a szavai mögött keresni. Úgy különösen nem, ha tavaly tavasszal kimutatta, nagyjából 800 lehet azon játékosok száma, akik az évek alatt szerepeltek az UYL-ben, majd pedig a három kiemelt kupasorozat valamelyikében is pályára léphettek. A korábbi három-négy nagy nemzetközi megméretést felváltotta egy rendszeres játéklehetőséget megteremtő, a profi létet a szállodától a televíziós közvetítésig (Magyarországon a Sport Tv a jogtulajdonos, a Puskás Akadémia–Qabala visszavágó például október 25-én 16.30-tól a Sport2-n élőben lesz látható) mindenben modellező sorozat – nem lehet elég korán elkezdeni a szoktatást…

Ugyanez igaz egyébként a vezetőedzőkre is, hiszen többek között Raúl (2020-ban nyert is a Real Madriddal), Marco Rose (ő meg 2017-ben a Salzburggal), Patrick Vieira és Fabio Grosso is dirigált UYL-es együttest, míg a jelenleg a főtáblán szereplő gárdák közül a Real Madridnál (Álvaro Arbeloa), az Internél (Cristian Chivu) és a Feyenoordnál (Robin van Persie) is egykori klasszis teszi meg az első nagy lépéseit az edzői pályán.

A térhódítás azonban nem csupán a játékos- és edzőpiacon figyelhető meg, hanem például a marketingben is. Az UEFA Youth League egyik legutóbbi partnere az EA Sports FC lett. Lehet, így még nem mindenkinek ismerős a név, de a licencvesztés, illetve a márka átalakítása után így hívják a konzolokon roppant népszerű FIFA-futballjátékot. A FIFA már nincs bent a buliban, ez elsőre azért érződött az eladásokon is (azért gond nincs, a szeptember 23-i héten így is az első helyen nyitott Nagy-Britanniában, a harmincszázalékos eladáscsökkenést pedig majd kompenzálja a digitális értékesítésből befolyó pénz), de hosszú távon ez lesz a „konzolos” jövő. Különösen úgy, hogy az egyik legjobb célcsoport, a fiú U19-es korosztály immár saját magát is alakíthatja az ifjúsági BL-ben. Valós vagy valószínűtlenül jó tulajdonságokkal felruházva. És valószínűleg rengeteg új vásárlást generálva.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!